Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
Az 1944–1946 közötti időszak - Helyreállítás, újjáépítés
viszonyaikat ábrázoló kimutatások. 1019 További problémát okoz, hogy a fennmaradt veszteségkimutatások néha pénzérték megadása nélkül sorolják fel az elszenvedett károkat, máskor pedig – az összehasonlítást szinte lehetetlenné téve – a veszteségösszegek hol pengőben, hol forintban szerepelnek. Szintén bonyolítja a helyzetet, amikor egy-egy fiókház veszteségeinek nagyságát különböző források – eltérő szempontok szerint – másmás összegben határozzák meg. 1020 A társulat elöljárósága is hiába próbálkozott a veszteségek feltüntetésénél konkrét számadatok megállapításával. „Felszámíthatatlan kár az anyaországi csaknem összes házak háborús kifosztása: bútorokból, iskolai és házi felszerelésekből, élelmiszerekből, állatállományból, ipari és gazdasági eszközökből” – írták 1947-ben a Szentszékhez küldött jelentésben. 1021 Néhány veszteséglajstrom elkülönítve tüntette fel a különböző hadseregek által okozott károkat, felhívva a figyelmet arra, hogy 1944-ben mind a magyar, a német, mind pedig az orosz hadsereg élt az egyes zárdák által nyújtott erőforrásokkal. Hasznos lenne a kalocsai nővérek eddig összegyűjtött emberi és anyagi veszteségeit más női szerzetes közösség hasonló adataival összevetni, hogy a társulatok nagyságához lehessen viszonyítani az elszenvedett károkat, az elvesztett hivatásokat. Jelen írás elkészültéig azonban nem állnak rendelkezésre hasonló kutatások. Helyreállítás, újjáépítés A harcok lezárultával nemcsak az ország tett hihetetlen életösztönről tanúbizonyságot, de az egyházak is. Gyorsan megkezdődött a romok eltakarítása, az építkezés, az élet különböző területeinek normalizálódása. A nővérek is nagy erőfeszítéseket tettek, hogy a fiókházak korábbi működése megkezdődhessen. A legtöbb helyen, a hadikórházak elvonulása után, az iskolaépületekben megkezdték az oktatást. A társulat vezetése megnyugvással je -gyezte fel, hogy 1945 májusára jelentősen javult a zárdák helyzete, mivel a 1019 A Szentszékhez küldött jelentések is csupán az utolsó beszámoló óta a fiókházanként beszerzett ingóságokról és ingatlanokról adtak felvilágosítást. Nem közölték tehát az egyes zárdák teljes vagyoni helyzetét, csupán a gyarapodás mértékét. HU-MNL-BKMLXII.6. A Szentszékhez küldött ötéves jelentések, 1942., 1947. 1020 A ceglédi ház veszteségét az egyik forrás 121 710 Ft-ban határozta meg, a másik szerint az elszenvedett kár 751 000 Ft volt. Az előbbi adat egyértelműen az épületkárra vonatkozik, az utóbbiba valószínűleg beleértették az ingóságokban bekövetkezett veszteségeket is. HU-MNL-BKML-XII.6. A Szentszékhez küldött ötéves jelentés, 1947; Évkönyv Cegléd 1946/47, (oldalszám nélkül). 1021 HU-MNL-BKML-XII.6. A Szentszékhez küldött ötéves jelentés, 1947. 344
