Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
A társulat általános története - A társulat szervezete és szabályai
elakadt. 103 Utóda, Császka György 104 érseksége idején azonban XIII. Leó pápa 1903. január 12-én három évre megerősítette a szabályokat, az intézményt pedig, mint egyszerű fogadalmas társulatot, jóváhagyta. A szabályok végleges megerősítésére 1907. február 25-én került sor.105 Miután ki adták az új egyházi törvénykönyvet, a társulat szabályzatát ez alapján ismét át kellett dolgozni. Ezt a Szerzetesek Szent Kongregációja felülvizsgálta, és 1930. január 2-án hagyta jóvá. 106 A társulat szervezete és szabályai A társulat levéltári anyagában több szabályzat is fennmaradt. A legkorábbi, német nyelvű statútum 1859-ből származik, feltételezhetően a nővérek ezt még Csehországból hozták magukkal. Valószínűleg ez szolgálhatott alapul a Kunszt érsek által 1865-ben jóváhagyott szabályzat számára.107 A társulat 103Franz Mária Terézia f őnöknő nem szándékozott teret adni az egyházmegyei hatóságnak a társulat kormányzásába történő beavatkozásra. Haynald ezzel szemben személyesen és függetlenül kívánt intézkedni az egyházmegyéje területén működő kongregáció ügyeiben. Haynald érseksége idején (1867–1891) nem is került sor a társulat szabályzatának pápai jóváhagyására. Franz 1925, 184–185. – Az érsek feltételezhetően kényelmi szempontból ragaszkodott a helyi igazgatáshoz, az egyházmegyei fennhatósághoz. Felfogása szerint, valószínűleg, a hagyományos férfi-női szerepeknek, az egyházi hierarchiában megszokott alá-fölé rendeltségi viszonynak sem felelt volna meg egy önálló, a helyi egyházi vezetőtől viszonylag független női szerzetesi közösség. Azt azonban a nővérek maguk is elismerték, hogy „csupán a kalocsai egyházmegye határain belül, tehát egyetlen főpásztor joghatósága alatt maradván, úgy a szerzetesi fegyelem következetes és szigorú fenntartása, mint a meggyökeresedett helyes nevelő-tanítói eljárás” tekintetében a lehető legjobb biztosítékot nyújthatták. Iskolanővérek története 1900, 56. 104Császka György (1826–1904): kalocsai érsek 1891–1904 között. 1850-ben szentelték pappá, 1853-ban Esztergomban szentszéki jegyző és levéltáros, 1856-ban helynöki titkár, 1864-ben prímási irodaigazgató. 1870-ben esztergomi kanonok, 1874-ben szepesi püspök lett. Sokat áldozott a papság ellátására. Lánynevelő intézeteket, árvaházat, nyomdát alapított, hetilapot indított, műemlékeket mentett meg a pusztulástól. 1891-ben nevezték ki kalocsai érseknek. Itt több, új telepítésű községben templomot és plébániát szervezett, növelte a kántortanítói nyugdíjintézet tőkéjét, lehetővé tette a kalocsai Tanítók Háza és Szegények Háza építését. Saját költségén építtette a kalocsai Katolikus Kör épületét, házat vett a legényegyletnek. Magyar Katolikus Lexikon II. 383. 105Franz 1925, 189., 191–192. 106HU-MNL-BKML-XII.6. A társulat szabályai, 1930. Záradék. 107A Kunszt érsek által jóváhagyott 1865-ös szabályzatra csak a n ővérek által készített korabeli rendtörténeti feldolgozások utalnak, maga a szabályzat nem található meg a rend levéltári iratanyagában, sem a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban, sem Kalocsán. Létezik egy évszám nélküli, két különböző kézírással készült német nyelvű szabályzat, amely nem feleltethető meg teljesen az 1859-es statútumnak, ezért elképzelhető, hogy ez készült 1865-ben. Ez a szabályzat a későbbi időkből származókhoz hasonlóan – bár más sorrendben – tárgyalta a társulati vagyon kezelésének módjait, a novíciák felvételének és esetleges elbocsátásának kérdését, a fogadalmak és egyéni erények sorát, a zárdai élet tökéletesítésére vonatkozó lehetőségeket, valamint az ájtatossági gyakorlatokat. Számba vette a társulaton belüli nagyobb tisztségeket, kitért az elvárt viselkedési normákra, az egészség 34
