Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
A társulat általános története - A társulat megtelepedése Magyarországon
körüli munkában hamarosan jelentkezett azonban a megfelelő munkaerő hiánya. Ezért a főnöknő Csehországból kért segítséget, ahonnan decemberben meg is érkezett egy nővér négy jelöltnő kíséretében, akik részben a tanításban, részben az egyéb teendők elvégzésében segédkeztek.99 Franz Mária Terézia főnöknő szándéka szerint – miután 1860 őszén a Magyarországra diszponált nővéreket Kalocsára kísérte – egy év múlva visszatért volna Csehországba, ám ez végül nem így történt. Franz Mária Terézia ellenezte a társulat túl gyors terjeszkedését, amit a hirschaui plébános, a Miasszonyunkról nevezett Sze gény Iskola nővérek társulatának csehországi meghono sítója igencsak szorgalmazott. Másrészről viszont ekkor indult a német anyanyelvűek elleni cseh mozgalom, így Franz Mária Terézia visszatérése Csehor szágba nem volt kívánatos. Mindezek következtében megkezdőd tek a végleges elváláshoz szükséges intézkedések. A Kunszt érsek és a budweisi püspök között folyó tárgyalások eredményeként Kalocsa önálló, független anyaháza lett a Miasszo nyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Szerzetes Társulatának.100 A Csehországból hozott szabályokat Franz Mária Terézia általános főnöknő Kalocsán újra átdolgozta, 1865. január 15-én pedig Kunszt József érsek a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővé rek kalocsai anyaháza számára jóváhagyta azokat, ezzel egyszerű fogadalmas szerzetes társulatként megerősí tette az intézményt.101 Franz Mária Terézia azonban a társulatnak szilárdabb alapot, állandó fennmaradást akart biztosítani, ezt pedig csak a szabályok pápai jóváhagyásával érhette el. A szentszéki jóváhagyás érdekében már 1865-ben történtek lépések, de az ügy Haynald Lajos102 érseksége alatt 99 Az 1860. december 5-én érkez ők névsora: Michael Mária Staniszlava nővér, Punz Katalin (a későbbi Mária Franciska nővér), Weber Katalin (a későbbi Mária Armella nővér), Jaksch Jozefa (a későbbi Mária Margaréta nővér), Stuiber Mária jelöltnők. Stuiber Mária neve nem szerepel a társulati tagok törzskönyvében, tehát nem kapott beöltözést. Franz 1925, 63–64.; Iskolanővérek története 1900, 15. 100Franz 1925, 66–67. 101Franz 1925, 179. 102Haynald Lajos (1816–1891): kalocsai érsek 1867–1891 között. Szécsényben született, 1839-ben szentelték pappá. 1846-ban prímási titkár, majd irodaigazgató. 1852-től 1863-ig erdélyi püspök. IX. Pius pápa 1864-ben karthagói címzetes érsekké nevezte ki. Rómában a rendkívüli ügyek kongregációjának tagja. Kalocsai érseksége idején több plébániát alapított, megszervezte az egyházmegye fő- és altanfelügyelőségeit. Nevéhez fűződik a kalocsai tanítónőképző létrejötte, árvaházakat alapított Kalocsán, Bácsban, Zomborban. Részt vett a kalocsai kisszeminárium létrehozásában. Keresztülvitte a Kalocsa–Kiskőrös szárnyvasút építését. 1871-ben részt vett az I. Vatikáni Zsinaton. 1879-ben bíborossá nevezték ki. Jelentős alapítványokkal és gyűjteményekkel támogatta a Magyar Nemzeti Múzeumot. Alapítványai és adományai meghaladták a négymillió forintot. HU-KFLVI.7. Nekrológ a Társulat jótevőiről; Magyar Katolikus Lexikon IV. 661. 33
