Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
A társulat működése a trianoni Magyarországon kívül (1920–1944) - Bácska
összefüggni anyaházával, s nekünk nem.” 567 „Csak úgy lézengek, mert ágyba döntött, annyira hatott rám a megrendítő hír, hogy végleg elszakítottak bennünket az Anyaháztól.”568 „Nem is lehet [...] leírni, micsoda ke serűség van ideát a házakban.”569 A szerb származásúak között azonban voltak, akik lelkesen fogadták a társulati autonómiát. 570 Az új bácskai társulat alakulásával kapcsolatosan Bácsban 1931. január elsején gyűlést tartottak. Ezen egy hattagú előkészítő bizottságot választottak, amelynek feladata a pünkösdre összehívott rendkívüli, általános főnöknőt választó káptalannal kapcsolatos teendők intézése volt. Abból a tényből, hogy a gyűlés szerb nyelven zajlott, és ezen a tényen a szerbül nem beszélő nővérek kérése ellenére sem voltak hajlandóak változtatni, azt a következtetést lehet levonni, hogy a társulat létrejöttének, megszerveződésének elsősorban nemzetiségi vonatkozásai voltak.571 A tavasz folyamán a kalocsai anyaház hivatalosan átadta a bácskai új társulat számára az ott működő nővérek okmányait, törzskönyvi adatainak jegyzékét, a hozományukról szóló kimutatást és a 20 elszakított, illetve a már korábban megszüntetett három házra vonatkozó hivatalos okmányokat.572 Az új bácskai társulat általános főnöknője Kopunovics Mária Róza nővér lett, aki társulati főnöknőként megváltoztatta szerzetesi nevét Annunciátára. 567HU-MNL-BKML-XII.6. Bácskai zárdák, 1918–1944. Aláírás nélküli, 1930. december 1-jén, Hódságon (Odžaci) kelt levél. 568HU-MNL-BKML-XII.6. Bácskai zárdák, 1918–1944. Brenner Mária Soteris 1930. novem ber 26-án, Kúlán kelt levele. 569HU-MNL-BKML-XII.6. Bácskai zárdák, 1918–1944. Brenner Mária Soteris 1931. január 4-én, Kúlán kelt levele. Soteris nővér szerint a Bácskában működő iskolanővérek 95%-a magyar és német származású volt. A kisebbségben lévő szerb és horvát érzelmű nővérek – valószínűleg ellenkező előjelű – érzelmeit nem őrizték meg az anyaházba küldött levelek. 570A bácskai társulat önállóságának hívei a társulat történetéb ől vett analógiával próbálták magyarázni a különválás jogosultságát. Azzal érveltek, hogy 1860-ban a kalocsai ház is így szakadt el a csehországi társulattól. A magyar érzelmű nővérek felhívták viszont a figyelmet arra, hogy akkor mindössze hat nővérről és hat jelöltnőről volt szó, akik – ha kívánkoztak volna – akár vissza is mehettek volna Csehországba. „De most 200 testvért erőszakolnak ellenség közé, ez egészen másként fest.” HU-MNL-BKML-XII.6. Bácskai zárdák, 1918–1944. Brenner Mária Soteris 1931. január 4-én, Kúlán kelt levele. 571HU-MNL-BKML-XII.6. Tanácsülési jegyz őkönyv, 1931. január 8.; HU-MNL-BKML-XII.6. Bácskai zárdák, 1918–1944. Dobó M. Borgiász nővér 1931. január 6-án, Szenttamáson (Srbobran) kelt levele. 572HU-MNL-BKML-XII.6. Tanácsülési jegyz őkönyv, 1931. március 5. Valószínűleg ezek az iratok a későbbi újraegyesülés után sem kerültek vissza az anyaház irattárába, hiszen a társulat később állami levéltárba került anyagából feltűnő módon hiányoznak a bácskai házakra vonatkozó iratok. 226
