Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
illegalitást hagyva. Így ez az időszak külön tanulmány témáját képezhetné, másrészt pedig ezekről a nehéz évekről a társulat történetére vonatkozóan kimerítően szólnak Bangó Beáta már említett írásai.36 A társulat néhány tag jának kommunizmus alatti életéről részletes képet festenek a korábban már szintén említett interjúkötetek.37 Annak érdekében azonban, hogy ne ma radjanak lezáratlanul a jelen írásban részletesen tárgyalt témák – például a bácskai házak vagy a kínai misszió története –, a munka végén a „Kitekintés” című fejezetben, a társulat 1946 utáni történetébe ágyazva felvázolom a közösség későbbi, egészen napjainkig terjedő életének főbb eseményeit. A munka második részének téma- és korszakválasztását elsősorban az indokolja, hogy ebből az időszakból fennmaradt néhány olyan – eddig még nem publikált és csak a 2014-es fond egyesítést követően kontextusba helyezhető – informatív levéltári forrás, amelyek érdeklődésre tarthatnak számot mind a korszak, mind az érintett települések helytörténetének kutatói számára. Az iskolanővérek anyaházában és fiókintézményeiben is – a plébániáknál bevett szokáshoz hasonlóan – az apácák krónikát, egyfajta historia domust vezettek. A társulat 1950-es feloszlatása után ezek közül nagyon kevés maradt fenn, illetve került levéltárba. Amelyek azonban hozzáférhetőek, azok az adott korszakról nagyon is árnyalt képet mutatnak, és mindenképpen hiteles kortörténeti dokumentumként kezelendők, mivel alapvetően tényszerűek, az ábrázolt eseményekkel egy időben vagy közvetlenül azok után keletkeztek kifejezetten azzal a céllal, hogy megörökítsék az átélt eseményeket, rögzítsék a személyes vagy testületi élményanyagot. 38 A vizsgált korszakból – azaz az 1944–1946 közötti évekről – ilyen háztörténet-jellegű, napi rendszerességgel vezetett krónika Szabadkáról39 és 36Bangó 2000; Bangó 2002. 37Bögre – Szabó 2010, 187–214.; Rózsásné 2014. 38Ahogy arra már Vértesi Lázár is felhívta a figyelmet, a szóban forgó források el őnye és hátránya is a szubjektivitásukban rejlik. Olyan kivételes leírások ezek egy történelmi eseménysorról, amelyről más, ilyen közvetlenséggel megfogalmazott, egyidejű híradás szinte egyáltalán nincs. Ugyanakkor tendenciózusak, egy kor adott társadalmi csoportjának vallásilag, világnézetileg és kulturálisan meghatározott mentalitásán megszűrt feljegyzések. Mivel a korszak adottságai miatt nem állnak rendelkezésre kontrollforrások, így „rá vagyunk utalva” erre a forrásbázisra, ha a nővérek háborús mindennapjait akarjuk megismerni. Vértesi 2017, 382–383. 39HU-MNL-BKML-XII.6. (P 1379. 26. tétel) A szabadkai ház krónikája. Szabadkán egy 357 számozott oldalt tartalmazó, keménytáblás, vonalas füzetbe vezették a ház eseményeit, 1931 márciusától 1944. de cem ber 31-ig. A krónikában legalább négy különböző kézírás különíthető el. A feljegyzések 1934. októberig magyar nyelvűek, ezt követően 1941. februárig szerbül vezették, majd egy pár hónapos kihagyás után a historia domus 1941 augusztusától kezdődően ismét magyar nyelvű. Az 1941 után keletkezett bejegyzések valószínűleg Bali Mária Ildefonsa házfőnöknő tollából származnak. 17
