Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
Bajáról maradt fenn. Sőt, ez utóbbi településről külön iskolai és külön szerzetesházi krónika is megőrződött.40 A társulat generális főnöknője már 1944 decemberében értesítette a fiókházak főnöknőit, hogy szívesen fogadja az egyes elmenekült nővérek beszámolóit arról, hogyan élték át a zárdán kívül töltött időt.41 Az általános főnöknő azonban nemcsak a személyes sorsokra volt kíváncsi, hanem – felismerve, hogy milyen fontos lehet a jövő szempontjából a történeti idők eseményeinek „másítatlan” megírása – szorgalmazta az anyaházban az adatok pontos gyűjtését és rögzítését.42 Körlevélben rendelte el továbbá, hogy a fiókházak részletesen írják meg háborús krónikájukat. „Felhívom kedves Főnöknő-Leányaim figyelmét házuk háborús krónikájának gondos megírására. Történeti időket élünk, amelyekben nemcsak az egyes házaknak, hanem az egyes nővéreknek is szerepük van. Természetes, hogy a nem történeti értékű, kis események nem írandók be, ellenben a háború okozta helyzetváltozások, a megszállással kapcsolatos esetek, az egyes nővérek jellemző, hősies magatartása stb. értékes adatokul szolgálnak. Az írás 1944 januárjával kezdődjék és a bekövetkező békekötésig terjedjen; kettő példányban készítsék el, mert egyet bekérünk központi levéltárunkba.” 43 Nem ismert, hogy a társulat hány fiókházában készítették el és küldték meg az anyaházi irattár számára a generális főnöknő kívánsága szerinti háborús krónikát. Mivel a társulat központi irattára, valamint a fiókházak iratai az államosítás és a szerzetesrendek feloszlatása után szétszóródtak, csak azokra a krónikákra és beszámolókra van rálátásunk, amelyek levéltárakba kerültek. A fennmaradt forrásokra általánosan jellemző az anonimitás, a legtöbb krónika írójának személyét az ismeretlenség homálya fedi. Ennek oka talán a szerzetesi szerénység és alázatosság, talán a közösségi lét előtérbe helyezése az egyénnel szemben. Míg a levelek legtöbbjén szerepel aláírás, addig a beszámolók és krónikák esetében gyakran csupán feltevésekre voltam kénytelen hagyatkozni, mikor egy-egy szerzőt próbáltam beazonosítani. 40HU-MNL-BKML-XII.22. A bajai zárdaiskolában vezetett krónika, 1936–1948. Közli: K őhegyi – Merk 1995; HU-MNL-BKML-XII.22. Bajai ház krónikája, 1941–1944, 1945–1946. A háborús időszakra vonatkozóan két kötetben maradt fenn a házkrónika, mindkettőt Garatva (más forrásokban: Karadva) Mária Mercedes nővér, a zárda titkárnője vezette. Az első krónika 1941. július 12. – 1944. de cember 31. között íródott, egy 200 számozott oldalt tartalmazó keménytáblás, vonalas kötetbe, a második az 1945. január 1. – 1946. de -cem ber 31. közötti eseményeket rögzítette egy hasonló, 356 oldalas kötetben. A két krónikán kívül hasznos forrás még: HU-MNL-BKML-XII.22. A bajai szerzetesház tanácsülési jegyzőkönyve, 1930–1949 és a fiókház törzskönyve, 1920–1950. 41HU-MNL-BKML-XII.6. A generális f őnöknő körlevele, 1944. december 20. 42HU-MNL-BKML-XII.6. Tanácsülési jegyz őkönyv, 1945. február 22. 43HU-MNL-BKML-XII.6. A generális f őnöknő körlevele, 1945. március 19. 18
