Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.

Ahogy a fenti historiográfiai áttekintésből kiderült, a történetkutatás mind a mai napig adós maradt a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Sze­gény Iskolanővérek Társulata történetének átfogó, 1860–1950 közötti fel­dolgozásával. Erre a nagy feladatra jelen írás sem vállalkozik, hiszen csak 1946-ig tárgyalja az iskolanővérek történetét. Munkám két fő fejezetből áll. Az első részben a társulat általános törté­netét mutatom be. A korábbi rendtörténeti művektől24 eltér ően az ismer­tetés nem szigorúan kronologikus rendben és nem az egyes fiókházak mű­ködésére koncentráltan zajlik, hanem a társulat egészének tevékenységére fókuszál, tehát egyszerre intézmény- és egyháztörténeti megközelítésű. A társulatot egy közös vezetés és irányítás alatt álló, hasonló elvek és mód ­szerek alapján, de egymástól függetlenül működő oktatási és nevelési in­tézmények hálózatának tekinthetjük. Ugyanakkor egy jól körülhatárolható, azonos identitással és világszemlélettel rendelkező társadalmi csoport mű­ködését, jellegzetességeit, lehetőségeit és stratégiáit vizsgálom probléma­centrikusan, írásom tehát egyúttal társadalomtörténeti aspektusú is.25 Ka ­tolikus női szerzetesrendről lévén szó, elengedhetetlen továbbá a társulat belehelyezése a korszak egyháztörténeti kontextusába.26 Mivel a kalocsai nővérek elsősorban lányok tanításával foglalkoztak, ezért működésük az oktatástörténet – különösen a nőnevelés-történet – szempontjából is szá­mottevő tényezőnek minősül.27 Bár hasznos és releváns lenne az egyes fiókházak iskolatörténetét fel­dolgozni, munkámban a komplexebb megközelítést alkalmazom. A társu­lat gyökereinek és kialakulásának felvázolása, valamint a működés jogi ke­reteinek ismertetése után bemutatom a társulat elterjedését előidéző tényezőket, a nővérek létszámának és a fiókházak számának egymásra ható változásait. A kvantitatív módszer jegyében grafikonok és diagramok segítik szemléltetni a nővérek és a növendékek, valamint a fiókházak szá­mának alakulását. Egy nagy összefoglaló táblázat tekinti át az 1860 és 1946 között alapított fiókházak főbb statisztikai jellemzőit. A fennmaradt, egy­másnak olykor ellentmondó számadatok elemzése kapcsán gyakran éltem a forráskritika módszerével. Mivel nem állnak rendelkezésre hasonló ku­tatások más női szerzetesrendek vonatkozásában, így el kellett tekintenem 24Franz 1925; Iskolan ővérek története 1900. 25Ö. Kovács 1999; Szijártó 2003. 26Ehhez lásd: Balogh 2007; Balogh – Gergely 1993; Balogh – Gergely 1996; Balogh – Gergely 2005; Gergely 1985; Gergely 1989; Gergely 1997; László 2005; Spannenberger 2006; Vanyó 1941. 27A n őnevelés témaköréhez lásd: Kéri 2018; Pukánszky 2006. 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom