Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
III. FEJEZET AZ INTÉZET RÉSZVÉTELE AZ IDEOLÓGIAI ÉS PROPAGANDAMUNKÁBAN - III/2. Kísérlet az ideológiai oktatás korszerűsítésére
A legújabb, marxizmussal foglalkozó írások mögül ugyanis már hiányzik a „társadalmi töltés”, ami még megvolt a hatvanas évek „reneszánsza” idején.76 A pszichológus Garai László nem cáfolta Papp Zsolt állításait az ÉS 1984. október 26-i számában, sőt, még ki is egészítette azt, újabb nyugati (elsősorban francia) szerzőket ajánlva a magyar kiadók figyelmébe. Garai ugyanis 1981 és 1984 között a Nizzai Egyetem professzoraként dolgozott, és azt állította: Nyugaton még mindig komolyan érdeklődnek Marx iránt a társadalomelmélet kutatói. Az akkor már évek óta külföldi emigrációban élő Márkus Györgyöt is megemlítette, aki a Nyelv és termelés cím ű angol nyelvű kötetben védte meg Marxot. Garai arra is felhívta a figyelmet, hogy célszerű lenne egy olyan elméleti munkát kidolgozni, amely megalapozhatná a gazdasági mechanizmus szocialista reformját, ami tisztázná, hogy a kialakítandó új, működőképesebb rendszernek mik a szocialista és gazdasági sajátosságai. (Ezt már a hatvanas években Lukács György is fölvetette.)77 Az Élet és Irodalom szerkeszt ősége 1984. november 2-i „közbeszólásában” gyakorlatilag berekesztette az éppen csak kialakuló diskurzust. Ludassy írását elégikus nosztalgiázásnak bélyegezte, s lesajnálóan „üres manierizmusnak” nevezte, míg Garai cikkét „laicizmussal” vádolta, majd megállapította: „Papp Zsolt kérdései mindenesetre a levegőben maradtak és várják az érvényes választ.” 78 A válaszok, válaszkísérletek azonban 1985-től már nem az ÉS -ben, hanem a Kritiká ban jelentek meg. Valójában ennek a lapnak köszönhet ő, hogy a „szélcsend-vitában” nem állt be szélcsend, hanem valódi lendületet kapott. 1985 tavaszától az év végéig gyakorlatilag folyamatosan érkeztek hozzászólások a témában a társadalomkutatóktól. A megjelent írások szerzőinek egy része olyan szakember volt, aki részt vett azokon a vitákon, amelyeket 1985-ben szerveztek önkéntes alapon különféle marxista tanszékek munkatársai, és amelyek vezetésével az MM Marxizmus Leninizmus Oktatási Főosztálya Tőkei Ferenc egyetemi tanárt kérte fel. A viták egyikét (sorrendben a másodikat) egyébként a Társadalomtudományi Intézet földszinti tanácstermében tartották 1985. március 22-én. 79 A véleményüket kifejtő tudósok egyetértettek Papp Zsolt azon állításával, hogy a fiatalok körében finoman szólva kevésbé népszerű a marxizmus, sőt olyan szerző is akadt Karikó Sándor személyében, aki szerint nemcsak 76Ludassy 1984, 2. 77Garai 1987, 399–400., 402. 78ÉS 1984, 2. 79Ludassy 1985, 17.; T őkei 1985, 23. 223
