Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
II. FEJEZET AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE - II/1. A magyarországi szociológia és a politika viszonya
korlatilag élete végéig figyelte a tudóst.) 37 A szociológia így igazi „vezéralak” nélkül maradt, az egyetlen szóba jöhető jelölt, Erdei Ferenc sem vállalta ezt a szerepet, helyette belevetette magát a mezőgazdasági kutatások szervezésébe. 1957-től a Mezőgazdasági Üzemtani Intézet igazgatója lett, amelyből létrejött az Agrárgazdasági Kutató Intézet, emellett elvállalta az MTA főtitkári tisztségét is.38 Az évekkel később megkezdődő konszolidáció következtében lassan ismét kezdtek erősödni azok a hangok, amelyek az ún. „kemény” társadalomtudományok (közgazdaságtan, jogtudomány, vagy éppen a szociológia) fejlesztését sürgették. Kádár János – Rákosival ellentétben – már korántsem törekedett a szovjet modell szolgai másolására, számos területen eltért az államszocialista társadalomszervezés addigi gyakorlatától, a megtorlás után igyekezett valamennyire a magyar sajátosságokhoz igazodni. 39 A tudományosan megalapozott valóságfeltárás hívei is megerősödtek: több mint szimbolikus, hogy a korszak egyik legsikeresebb interdiszciplináris tudományos lapja is a Valóság címet kapta 1958. végi indulásakor. 40 Szántó Miklós nem csupán szemtanúja, krónikása, hanem tevékeny résztvevője is volt a magyar szociológia ujjászervezésének,41 s szerinte 1958 tulajdonképpen fordulópontnak tekinthető a tudomány hazai történetében: az év végén a Nemzetközi Szociológiai Társaság (ISA) meghívta az MTA képviselőit a következő évi, Olaszországban rendezett Szociológiai Világkonferenciára. A szovjet vezetés felismerte, hogy a szociológia támogatása jó eszköz lehet a Nyugat felé való nyitásban: Moszkvában már 1958 szocdem párttársa mellett, mert azzal érvelt, hogy bármit is tett Szalai 1956 őszén, politikailag nem volna helyes egy volt szociáldemokratát újból letartóztatni. Orbán László is elismerte, hogy „Szalainál az a probléma, hogy ült öt [valójában majdnem hat ‒ P. Z.] évet ártatlanul.” MSZMP IVT 1994, 121., 123. 37Gál 2013, 200–201., 218., 286. 38Varga 2013, 261. 39Szereda – Sztikalin 1993, 172. 40K őrösi 2010, 118. 41A világháború munkaszolgálatát túlélt Szántó Miklós (1916–2015) a pártállami apparátus létből érkezett a tudomány (és az újságírás) világába. Rendszerhűségéhez nem férhetett kétség: felesége, Kállai Éva a Kádár-rendszer egyik mártírja volt, mert 1956-ban szerzett halálos sebesülést a Köztársaság téri pártház ostromakor (amelynek során maga Szántó is megsérült). „Ez személyének különös védettséget biztosított. Az Elméleti Munkaközösség korifeusainak érvelése, hogy a szociológia »a burzsoá tudomány trójai falova«, vele szemben másként rezonált, mint mikor Szalait kívánta diszkriminálni” – emlékezett róla Huszár Tibor. Lásd Gábor 1992b, 38. Szerepe a magyar szociológiatörténetében elvitathatatlan, kapcsolataival jól sáfárkodott: egyaránt voltak barátai az MSZMP konzervatív és liberális vezetői között, mindez segítette tudományszervező munkáját. Szántó 2006, 187., 352., 407., 437. 99
