Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
II. FEJEZET AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE - II/1. A magyarországi szociológia és a politika viszonya
januárjában nemzetközi szociológiai értekezletet szerveztek, még az évben megalakult a Szovjet Szociológiai Társaság, amelynek elnöke, Francev akadémikus az ISA állandó tanácsába is bekerült. A szovjet intenció hatására a szociológia a „béketábor” más országaiban, így Magyarországon is zöld utat kaphatott. Az 1958 júliusában megjelent Művelődéspolitikai Irányelvekben az MSZMP vezetése gyakorlatilag besorolta a „progresszív hagyományok” közé a századelő polgári radikálisainak szociológiáját és a harmincas évek népi szociográfiáját is, melyet a hazai szociológusok előképüknek tekintettek. Valószínűleg 1958 végén merült fel az ötlet, hogy szükség lenne a tudomány szervezeti kereteinek kialakítására.42 A szociológia azonban ekkor még a filozófia egyfajta „segédtudománya” lehetett csak (a kádári vezetés ebben a szovjet példát követte): 1960 tavaszán az MTA Filozófiai Intézetének Történelmi Materializmus Osztályán belül hozták létre a szociológiai részleget két személlyel, a már említett Szántó Miklóssal (félállásban) és Márkus Máriával (státuszban), a filozófus Márkus György lengyel feleségével teljes státuszban. Az sem véletlen, hogy évekig a Magyar Filozófiai Szemle lehetett a magyar szociológia hivatalos fóruma. 43 Több későbbi szociológus is filozófiai képzettséggel, vagy legalábbis filozófiai alapműveltséggel rendelkezett, a filozófia felől közelített a szociológiához Hegedüs András, Szántó Miklós vagy az újabb generációból Papp Zsolt.44 A hazai szociológiának azonban még mindig nem volt vezető személyisége. Szalai Sándor ugyan 1959 után többször is megkísérelte visszaszerezni a tudományban betöltött egykori szerepét, ám ehhez nem voltak meg a megfelelő kapcsolatai és pozíciói. A szociológia terén illetékes akadémiai főtitkár, Erdei Ferenc nem támogatta Szalait, talán azért sem, mert ő kissé le is nézte az Erdei és a népi írók által a két háború között művelt szociográfiát. Jelentős ellentét nem volt a két tudós között, de csakhamar egyértelművé vált, hogy Erdei nem támogatja Szalai ambícióit.45 Az „első számú magyar szociológus” szerepe Rákosi Mátyás egykori miniszterelnökére, Hegedüs Andrásra várt, aki 1956 után jelentős intellektuális fordulaton esett át. A forradalom előtt még Rákosi és Gerő „politikai bábujaként” tevékenykedő Hegedüs szerette volna megérteni, mi vezetett az 1956-os robbanáshoz, ezért fokozatosan szembenézett saját kommunista 42Kalmár 2014, 304–305., 664.; Saád 1994, 843.; Szántó 1998, 21–22., 25–26. 43Szántó 1998, 21., 57., 82. Természetesen más lapok is közöltek szociológiai, vagy „szoci ológiai jellegű” írásokat, mint például a Valóság , a Társadalmi Szemle , a Kortárs és a Vilá gosság is. Lénárt 2010, 156. 44Huszár 2015, 211.; Szántó 2006, 270.; Szántó 2008, 12. 45Szántó 2008, 75., 157. 100
