Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.

I. FEJEZET TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK A SZOCIALIZMUSBAN - I/4. Az MSZMP Központi Bizottságának pártintézményei

azt is, hogy minden egyes hallgató számára évi 24–25 óra egyéni konzul­tációt kell biztosítani. Elméleti szemináriumokat vezettek be, és a tanuló egész napi munkájának pontos szabályozása helyett „csak” az előadásokon és az osztályfoglalkozásokon való részvételt tették kötelezővé. Megszabták azt is, hogy a honvédelmi kiképzést a jövőben a nyári szünetben kell le­folytatni, s hogy 1952 szeptemberétől csak a kétéves képzést nevezzék „Pártfőiskolának”.268 A pártvezetők a hallgatói létszám dinamikus növelé­sével számoltak, ezért már ekkor szóba került a főiskola épületének bőví­tése.269 Erre azonban majdnem másfél évtizedet várni kellett. Várni kellett a remélt színvonal-emelkedésre is. Bár 1952-ben új tanszé­keket állítottak fel („Nemzetközi kérdések”, „Gazdasági és politikai föld­rajz”, „Magyar nyelv és irodalom” stb.) és egyesítették a Pártfőiskolát a Központi Előadói Iroda270 marxizmus ‒ leninizmus, magyar párttörténeti, pártépítési munkaközösségeivel,271 az elméleti oktatás mégis meglehet ősen sematikus (vagy ahogy a korban nevezték: „betűrágó”) maradt, nem az írások önálló elemzésére, inkább azok szó szerinti bemagolására ösztönözte a hallgatóságot.272 1950 és 1953 között lényegében a kommunista klasszi ­kusokat, a pártvezetők beszédeit és írásait, vagy a párthatározatokat ma­gyarázták, illetve népszerűsítették önálló, kritikai gondolatok hozzáadása nélkül. Számos „problémás” témakört (például a munkás-paraszt viszonyt) elhanyagoltak vagy átugrottak. Gyenge eredményeik miatt több hallgatót el kellett bocsátani mind az egy-, mind a kétéves tanfolyamokról, s ennek következtében 1953-ban a végzősök legfeljebb egyharmadát lehetett vezető pártfunkcióra javasolni. Nem kell csodálkoznunk a siralmas eredmény lát­tán, a tanári kar ugyanis továbbra sem volt képes kielégítően ellátni a fel­adatát: 1952-ben az oktatók 37%-a alacsonyabb képzésben részesült, mint amilyen fokon tanítania kellett. Több tanszéknek nem volt vezetője, a főis­kola nem rendelkezett saját tanulmányi osztállyal. 273 268Uo. A Titkárság 1952. július 16-i ülésének határozata a Pártf őiskola munkájának átszer­vezésére (1952. július 24.), 23–25. 269Uo. Javaslat a pártf őiskola munkájának átszervezésére (1952. július 12.), 19. 270Ezt a szervezetet még 1949-ben állították fel a KV Oktatási Osztálya mellett, hogy „magas színvonalú előadásokat” tartson a káderek számára. Lásd MDP 1998, 84. 271HU-MNL-OL-M-KS 276-54.-202. (1952. július 16.). A Titkárság 1952. július 16-i ülésének határozata a Pártfőiskola munkájának átszervezésére (1952. július 24.), 24. 272Hegedüs 1988, 129. 273HU-MNL-OL-M-KS 276-53.-128. (1953. július 29.) Jelentés a Pártf őiskola munkájáról az 1952–53-as tanévben (1953. július 27.), 22–25. 79

Next

/
Oldalképek
Tartalom