Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
I. FEJEZET TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK A SZOCIALIZMUSBAN - I/3. Társadalomtudományi reformműhelyek a Kádár-korszakban
A Világgazdasági Kutatóintézet is jelentős tudományos eredményeket ért el Bognár József (egykori FKGP-s miniszter) és Simai Mihály közgazdász irányítása alatt. Magyarország helyét a világgazdaságban döntően az intézet publikációiból ismerhette meg az uralmi rend és az érdeklődő közvélemény.167 A sorok között olvasni tudók ezen kiadványokból nemcsak a fejlett tőkés termelés előnyeit, hanem a KGST-tagállamok ehhez képest egyre rosszabbul teljesítő gazdaságait is megismerhették. Megérthették, hogy a piaci verseny hogy működik, mekkora jelentőséggel bír a gazdaság újító képességének fejlesztése, levonhatták a következtetéseket a fegyverkezési verseny várható következményeiről, vagy szembesülhettek azzal, hogy Magyarország műszaki importja mennyire alacsony.168 S aki ennél is tovább ment, s nemcsak írásban szállt szembe a rezsim visszásságaival, az csakhamar szembekerülhetett a politikai vezetéssel. Így járt Magyar Bálint is, akit 1981-ben kiutasítottak Lengyelországból azzal az ürüggyel, hogy illegális szervezetekkel vette fel a kapcsolatot. A hazatérő kutatót az intézet fegyelmi bizottsága elé citálták, majd elbocsátották állásából, hiába tiltakozott ez ellen az MTA elnökénél levélben kb. 30-35 kollégája más gazdasági intézetekből is, többek között a Közgazdaságtudományi Kutató Intézetből, a Szövetkezeti Kutatóból, illetve a Pénzügykutatóból. Annyit azonban sikerült elérni, hogy Magyar a pályán maradhasson: hamarosan a Művelődéskutató, majd a Szövetkezeti Kutatóintézetben helyezkedett el. 169 Népművelési Intézet/Művelődéskutató Intézet A kutatóhely elődjét még 1951-ben hozták létre Népművészeti Intézet néven a Népművelődési Minisztérium felügyelete alatt, s kezdetben inkább kultúraszervező tevékenységet látott el, kutatási feladatokat sokkal kevésbé. Ez némileg megváltozott 1957-ben, amikor a Művelődésügyi Minisztérium az intézmény nevét Népművelési Intézetre változtatta és hatáskörét kibővítette. Az iskolán kívüli népművelés szervezése és az új tehetségek felkutatása mellett már jelentősebb szerepet kapott a tudományos munka is, a népművelési-szociográfiai kutatás, „a társadalom művelődési igényeinek és szükségleteinek vizsgálata, elemzése, bizonyított következtetéseinek felhasználása, a népművelő tevékenység hatásának sokoldalú vizsgálata a társadalom különböző rétegeiben.”170 167Csizmadia 1995, 170.; Csizmadia 2001, 119–120. 168Vass 1989, 217–218., 222. 169Csizmadia 1995, 170.; Magyar 1990, 362., 364. 170MÁSZ 1993, 376. és 380. 61
