Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
I. FEJEZET TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK A SZOCIALIZMUSBAN - I/3. Társadalomtudományi reformműhelyek a Kádár-korszakban
1972-ben került a Valóság köréhez tartozó Vitányi Iván az intézmény élére, s ő következetesen ragaszkodott a laissez faire elvhez: hagyta, hogy munkatársai szabadon dolgozzanak, szabadidejükben pedig írjanak a szamizdat kiadványokba. Toleranciájának, nyitottságának köszönhetően a Népművelési (1980-tól Művelődéskutató) Intézet mind a két nagy ellenzéki mozgalom, a nép-nemzeti és az urbánus, magát „demokratikusnak” nevező csoportosulásnak is az egyik bázisa lett. 1986-ban részben ebből az Intézetből hozták létre az Országos Művelődéskutató Központot, amelyet szintén Vitányi igazgatott, s továbbra is igyekezett a többféle ellenzéki irányzatokat patronálni: segítette a későbbi SZDSZ-es politikusok egy részét, köztük a korábban itt dolgozó Magyar Bálintot, de az MDF irodájának és a Hitel szerkeszt őségének is helyet adott. Vitányi tisztában volt azzal, hogy komoly kockázatot vállal, az egyik intézeti munkatárs egyszer föl is jelentette az igazgatót az I. kerületi pártbizottságon a „másként gondolkodók” támogatása miatt, ő azonban ha nehezen is, de megvédte magát és kollégáit. Az ellenzék körében elért tekintélyének köszönhetően a Népművelési Intézetben tartották 1989. június 16-án, Nagy Imre és társai újratemetésének napján a Történelmi Igazságtétel Bizottságának fogadását, ahol számos emigráns mellett megjelent Adam Michnik is, a lengyel ellenzék egyik kulcsembere. 171 Vitányinak elévülhetetlen szerepe volt abban, hogy idővel a Népművelési (Művelődéskutató) Intézet az „ellenzéki” szociológia egyik színvonalas bázisává vált. A marginalizálódó szociológusok-szociográfusok egy részének (többek közt Kemény István tanítványainak, Márkus Istvánnak és másoknak) rendszeresen biztosított munkalehetőséget az igazgató;172 igaz, hogy a munkák egy részéből nem lett publikáció, csak belső használatra szánt, asztalfiókba kerülő írásmű egy-egy társadalmilag kevésbé releváns témáról.173 Többek között itt dolgozott Havas Gábor, Hegedüs József, Ker tesi Gábor és Lengyel György szociológus is.174 A Művelődéskutató Intézet elsősorban a KB TTI Rétegződéskutató csoportjával alakított ki szoros kapcsolatot, ami lehetővé tette több nagyobb adatfelvétel intézetközi összekapcsolását is. 175 171Csizmadia 1995, 170.; Pünkösti 2005, 482–483.; Varsányi 1992, 8–9. 172Csizmadia 1995, 171.; Huszár 2015, 186–187.; Nagy J. 2016, 218.; Szelényi 1992, 580. 173Pünkösti 2005, 238. 174Csizmadia 1995, 171.; HU-MNL-OL-XIX-A-85-b-1981-15. „A társadalmi struktúra, az életmód és a tudat alakulása Magyarországon” c. OTTKT főirány kerete terhére 1981-ben foglalkoztatottak névsora intézményenként (1981). 175Kolosi 1981, 287. 62
