Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
IV. FEJEZET KUTATÁSI PROGRAMOK ÉS A DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS GYAKORLATA - IV/3. A szociáldemokráciával kapcsolatos kutatások
az antikommunista propaganda befolyása is. Nyilvánvaló volt, hogy a kapitalista rendszer a hetvenes–nyolcvanas években sem fog összeomlani, a nyugati társadalmakból hiányoztak a „rendszer forradalmi átalakításának objektív körülményei”.327 Az újabb kihívás nyomán tovább n őtt a kommunista állampártok vezetőségében az igény arra, hogy jobban megismerjék az évekig rendkívül sikeres szociáldemokrata pártok működését és kormányzati tapasztalatait, az őket partnerként kezelő és velük barátkozó politikusok nézeteit.328 Nyilvánvaló volt ugyanis, hogy a hetvenes évek vá lasztási kudarcai ellenére a szociáldemokrata pártok továbbra is fontos szerepet fognak játszani.329 A kutatásokra azért is nagy szükség volt, mert sem az MSZMP-tagok, de még a magyar társadalom jelentős része sem látta be a nyugati szociáldemokrata és a kommunista állampártok közeledésének fontosságát. „Közvéleményünk egy része előtt nem világos, hogy az ideológiai szembenállás mellett, hogyan lehetséges bizonyos kérdésekben politikai együttműködés” – panaszkodott egy 1978-as jelentés.330 A jövőben ezt is tisztázni kellett a különféle kiadványokban.331 Magyarország nagy szerepet játszott a modern szociáldemokráciával kapcsolatos kutatásokban, talán azért is, mert komoly „szocdemes” múlttal rendelkezett. Igaz, legjelentősebb politikusaikat 1948 után a kommunisták vagy emigrációba kényszerítették vagy ellehetetlenítették, de bebörtönzésük sem volt ritka. A szocialista rezsim bukásáig ugyanis axióma volt, hogy egyidőben csak egy munkáspárt működhet az országban.332 A munkásmozgalomban részt vett kommunista politikusok azonban pontosan tudták, hogy történetileg jelent ős szerepet játszottak Magyarországon a szocdemek, a tömegek mozgósításában például sokkal hatékonyabbak voltak, mint az illegális és kis létszámú KMP. Ahogyan Lakos Sándor, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének alapító igazgatója írta 1968-ban: „Figyelembe kell vennünk, hogy a szocialista mozgalom jóval nagyobb tömegeket érintett közvetlenül [kiemelés az eredetiben – P. Z.], mint a viszonylag szűkebb kommunista mozgalom. [...] A történeti kutatómunkában természetesen itt is kétfrontos eszmei harcra van szükség; helyre kell állítani a 327Havas 1982, 121. 328Havas 1986b, 5–7. 329Havas 1982, 119. és 121. 330HU-MNL-OL-M-KS 288-41.-306. Jelentés a nemzetközi helyzet kérdéseivel kapcsolatos agitációs- és propagandamunka budapesti tapasztalatairól; javaslat a további tartalmi és módszertani feladatokra (1978. június 20.), 62. 331Vö. Johancsik 1986, 250. 332Földes 2018, 124. és 126. 302
