Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
IV. FEJEZET KUTATÁSI PROGRAMOK ÉS A DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS GYAKORLATA - IV/3. A szociáldemokráciával kapcsolatos kutatások
munkásmozgalmi, szociáldemokrata örökség valódi képét, ugyanakkor szembe kell szállnunk a még nem teljesen leküzdött szociáldemokrata torzításokkal is.”333 1973. decemberben az európai szocialista országok kom munista pártjainak ideológiai KB-titkárai Moszkvában tanácskoztak, ahol többek között döntés született arról, hogy a „testvér országok” 23 témában közös kutatásokat fognak végezni. A magyar intézetek 17 téma kutatásában vállaltak részvételt. Az 1974. májusi prágai tanácskozáson „A jelenkori szociáldemokrácia és a hozzá való viszonyunk” című téma kutatásainak koordinálását az SZKP és a Csehszlovák Kommunista Párt küldöttségének kérése folytán az MSZMP vállalta el. A kutatások felelőse ekkor még nem a Társadalomtudományi, hanem a Párttörténeti Intézet volt, s részt vett benne a Politikai Főiskola, a Történettudományi és a Külügyi Intézet is.334 Az 1975. márciusi prágai értekezleten viszont már az MSZMP KB Külügyi Osztályát és a Társadalomtudományi Intézetet nevezték meg a kutatások felelőseinek.335 Ennek ellenére az els ő években inkább más intézményekben vizsgálták a szociáldemokrata pártokat, ekkor elsősorban történeti írások születtek az európai szocialista pártokról, amelyeket az 1981-ben a Kossuth Kiadónál megjelent A szociáldemokrácia ma cím ű kötetben gyűjtöttek össze. 336 Nemcsak a nemzetközi enyhülés, hanem az a tény is kedvező feltételeket teremtett a szociáldemokráciával kapcsolatos magyarországi kutatásoknak, hogy az MSZMP tagságán belül is jelen volt egyfajta „szocdem” tradíció. Ennek a jelentőségét azonban nem szabad túlértékelnünk. Igaz ugyan, hogy a legfelsőbb pártvezetésben időnként komoly szerephez jutottak olyan személyek, akik egykor a szociáldemokratákkal szimpatizáltak (például Nyers Rezső), de ők alapvetően a kommunista állampárt vezetése által meghatározott politikát folytattak, másra nem is volt lehetőségük. Történetietlen visszavezetni a Kádár-kor reformjait valamifajta „szocdem hagyományra”. Egyes értelmiségi MSZMP-tagok gondolkodásában azonban 333HU-MNL-OL-M-KS 288-41.-104. A hazafias nevelés néhány kérdése. (Vita-anyag, 1968. október 26.), 31–32. 334HU-MNL-OL-M-KS 288-41.-222.-14–15. Jelentés az Agit. Prop. Bizottságnak az ideológiai KB titkárok értekezletéből adódó további feladatokról (1974. április 16.); HU-MNL-OLM-KS 288-41.-227.-99. Tájékoztató jelentés az Agit. Prop. Bizottságnak a szocialista országok testvérpártjai képviselőinek prágai tanácskozásáról, az ideológiai KB titkárok értekezletéből adódó további feladatokról (1974. június 26.). 335HU-MNL-OL-M-KS 288-41.-242.-33. Munkaprogram a testvérpártok ideológiai titkára inak 1975. márciusi prágai tanácskozásán elfogadott megállapodások végrehajtására (1975. április 14.). 336Stemler 1981. 303
