Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
IV. FEJEZET KUTATÁSI PROGRAMOK ÉS A DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS GYAKORLATA - IV/3. A szociáldemokráciával kapcsolatos kutatások
IV/3. A szociáldemokráciával kapcsolatos kutatások A kommunista és szociáldemokrata pártok viszonya mindig is felemás volt. Bizonyos időszakokban szövetségesként, máskor gyűlölt ellenségként tekintettek egymásra. A 20. század második felében azonban fokozatosan közeledni kezdett egymáshoz a két mozgalom. Erre a szocialista rezsimek felé nyitni akaró nyugat-európai szociáldemokrata politikusok és a kelet-európai kommunista állampártok is igényt tartottak, sőt az utóbbiak az 1969-es moszkvai tanácskozáson már nyíltan kifejezték a nyugati baloldali pártokkal való szövetségkeresés fontosságát.319 Ebben az id őszakban felértékelődött a szociáldemokrata hagyománnyal rendelkező országok szerepe. Az európai szocialista és külügyi KB-titkárok 1975-ös prágai tanácskozásán döntöttek arról, hogy az MSZMP fogja koordinálni a szociáldemokráciával kapcsolatos közös politikai és elméleti kutatásokat. A feladat a magyarországi állampárt egyik szervére, a KB Társadalomtudományi Intézetére várt, ahol főleg a létező szocializmus utolsó évtizedében, az 1980-as években vált a nyugati szociáldemokráciával kapcsolatos kutatás az egyik legfontosabb programmá;320 az intézmény els ő éveiben, a hatvanas évek második felében még inkább a magyar szociáldemokrácia történetével foglalkoztak a KB TTI-ben.321 Az itt folyó munka is hozzájárult ahhoz, hogy az egykoron „munkásárulóknak” bélyegzett szociáldemokraták megítélése gyökeresen megváltozzon a magyar kommunista vezetők egy részének szemében. Ehhez azonban először meg kellett születnie azoknak az anyagoknak, amelyek hozzájárultak a két baloldali ideológia egymáshoz való közeledéséhez. Az alfejezet e munka mérföldköveit szeretné vázlatosan bemutatni. A kutatások megindulásának elengedhetetlen feltétele volt a nemzetközi politikában történt enyhülés az 1960-as években. A berlini fal felhúzása (1961) és a kubai rakétaválság (1962) után a két szembenálló szuperhatalom az addigi háborús retorika helyett sokkal inkább a békés egymás mellett élésre kezdett berendezkedni. Közismert, hogy ebben a német szociáldemokrácia, élén az 1969-ben az NSZK kancellárjává választott Willy Brandttal, meghatározó szerepet játszott. A Németországi Szociáldemokrata Párt keleti politikája, a szocialista országokhoz való nyugati közeledés kedvező 319Kalmár 2014, 354.; Simon 2012, 87. 320Simon 2012, 87., 91. 321HU-MNL-OL-M-KS 288-41.-104. A hazafias nevelés néhány kérdése. (Vita-anyag, 1968. október 26.), 31–32. 300
