Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.

IV. FEJEZET KUTATÁSI PROGRAMOK ÉS A DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS GYAKORLATA - IV/2. Az ifjúsággal kapcsolatos kutatások

indoklás. Az új szervezet vezetését államtitkár, egy általános elnökhelyettes és további három helyettes látta el, egy korábban az Állami Ifjúsági Bizott­ságnál lévő, miniszterhelyettesi besorolásnak megfelelő álláshelyet pedig megszüntettek. Az új szervezet az addigi két intézményhez képest kisebb létszámmal kezdte meg működését.301 Felmerül a kérdés, hogy ugyan mi szükség volt erre a szervezeti átala­kításra, amikor azt sem a társadalomkutatók, sem a KB-tagok nagy része sem támogatta. Békés Zoltán, a Társadalomtudományi Intézet ifjúságku­tatással foglalkozó egykori munkatársa szerint a döntés mögött Kádár János állt. Békés, aki részt vett az 1984-es ifjúságpolitikai KB-állásfoglalás előkészítésében, nemcsak a pártapparátussal, hanem vezető politikusokkal is személyes kapcsolatban állt (már csak azért is, mert Aczél György veje volt), úgy vélte, a pártvezető azért kardoskodott az önálló ifjúságpolitikai hivatal mellett, mert le akarta váltani az OTSH vezetőjét.302 Az említett sze ­mély Buda István volt, aki 1978 és 1986 között az OTSH és a Magyar Olim­piai Bizottság elnöki posztját töltötte be. Buda azzal vívta ki Kádár rosszal­lását, hogy nem értett egyet azzal, hogy Magyarország is bojkottálja az 1984-es Los Angeles-i olimpiát, ami válasz volt az 1980-as moszkvai „csonka” olimpiára, ahonnan a nyugati államok sportolói maradtak távol. 1984. áprilisban Buda István ennek a véleményének hangot is adott a szovjet és a szocialista országok sportvezetői előtt. Az MSZMP vezetése egy ideig kivárt, a Politikai Bizottságban sem helyeselte mindenki az ötkarikás játé­kokról való lemondást. Végül az olimpiáról való távolmaradást a KB meg­szavazta, amelynek ülésére az addigi szokásoktól eltérően meg sem hívták Budát.303 Egy ideig még a helyén maradhatott, csak 1986-ban került sor az OTSH átszervezésére, amihez valószínűleg az is hozzájárult, hogy a magyar futballválogatott csalódást keltő vereséget szenvedett a mexikói világbaj­nokságon. Mivel ekkor lett Buda hatvanéves, nyugdíjazásával sikerült pon­tot tenni az ügy végére. Az OTSH felszámolása és az Állami Ifjúsági és Sporthivatal létrehozása azért is haladt lassan, mert azt nemcsak a KB-tag­ság, hanem a vezető politikusok egy része, például Aczél György vagy Cse­hák Judit miniszterelnökhelyettes, az ÁIB vezetője, sem támogatta.304 301HU-MNL-OL-M-KS 288-7.-750. Tájékoztató a Titkárságnak az Állami Ifjúsági és Sport Hivatal létrehozásával összefüggő feladatok előkészítéséről (1986. június 16.), 28–29.; Uo. Javaslat az Állami Ifjúsági és Sport Hivatal szervezeti felépítésére, vezetést segítő testületeire, 40. 302A szerz ő interjúja Békés Zoltánnal, 2018. február 12. (A szerző tulajdonában). 303Földes 2015, 432.; Salánki 2011, 19. 304A szerz ő interjúja Békés Zoltánnal, 2018. február 12. (A szerző tulajdonában). 296

Next

/
Oldalképek
Tartalom