Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
IV. FEJEZET KUTATÁSI PROGRAMOK ÉS A DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS GYAKORLATA - IV/2. Az ifjúsággal kapcsolatos kutatások
amely egyetlen szóval sem szerepelt az 1984-es állásfoglalásban. (Így például az, hogy az általános iskolát el nem végzettekre megkülönböztetett figyelmet kell fordítani, a fiatalok elhelyezkedését megkönnyítendő differenciáltabb munkaerő-szükséglet megállapításra lenne igény, meg kellene teremteni a menet közbeni iskolaváltás lehetőségét a középfokú oktatásban, támogatni kellene a fiatalok munka melletti jövedelemkiegészítő tevékenységét, továbbá az ingázás terheinek csökkentésére hatékonyabb intézkedésekre volna szükség stb.) 293 Ennél valamivel konkrétabb intézkedéseket fogalmazott meg az Állami Ifjúsági Bizottság294 7001/1985./IPK. 5./ÁIB számú irányelvében „a VII. ötéves tervidőszak ifjúságpolitikai feladatainak” tervezésekor.295 A Bizottság is az egyik legfontosabb feladatnak a fiatal házasok lakáshoz jutását jelölte meg. Az anyagban szerepelt, hogy a „kedvezményes hitel és a normatív szociálpolitikai kedvezmények mellett az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kapnak a helyi támogatások.” Kimondta, hogy a lakásépítés költségeinek lefaragásához törekedni kell a legolcsóbb építőanyagok használatára, továbbá meg kell teremteni a lakásmobilitást és egyszerűsíteni kell az építésigazgatási és engedélyezési eljárást. Fontos volt, hogy az építési, vásárlási kölcsönök törlesztésénél a fiatal családalapítóknak az első öttíz évben a korábbiaknál nagyobb kedvezmény biztosítását szorgalmazták. Olyan hitelrendszer létrehozását is javasolták, amely idővel – a születő gyermekek számától függően – kamatmentessé, vagy részben vissza nem térítendő támogatássá válna. Szorgalmazták a részidős bölcsődei ellátás rendszerének bevezetését, a felsőoktatásban az esti/levelező oktatás minőségének javítását is.296 Az 1984-es ifjúságpolitikai KB-állásfoglalással ellentétben az ÁIB 1985-ös irányelveibe bekerült a szociológusok azon javaslata, hogy „az iskolarendszerű szakképzésben meg kell teremteni a korrekciós irányváltás feltételeit”, továbbá az is, hogy a munkaerőigény megállapítására jobban oda kell figyelni, vonzóvá kell tenni a gazdasági szempontból fontos, de munkaerőhiánnyal küzdő szakmákat a munkába lépő ifjaknak. A felsőfokú ta-293Andics – Gazsó – Harcsa 1984, 232., 241–242., 245., 262–263. 294Az Állami Ifjúsági Bizottság – a Minisztertanács mellett – 1974. január 13-án jött létre. Feladata az ifjúság nevelésének fokozott elősegítése, az állami szervek ifjúságpolitikai tevékenységének összehangolása, az ifjúsági törvény végrehajtásának folyamatos ellenőrzése volt. (MSZMP 1988, 786.) Bár többen nagy reményeket f űztek hozzá, működése mégsem volt túlságosan hatékony. Lásd HU-MNL-OL-M-KS 288-4.-201. Jegyzőkönyv a Központi Bizottság 1984. október 9-én megtartott üléséről, 78–79., 118. 295Lásd Kökény – Erdei 1985 , 5–18. 296Uo. 6–10., 12. 294
