Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
IV. FEJEZET KUTATÁSI PROGRAMOK ÉS A DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS GYAKORLATA - IV/2. Az ifjúsággal kapcsolatos kutatások
mellett azt a mondatot sem engedték megjelentetni, hogy „A fiatalok jövedelmi és fogyasztási helyzetét tükröző tendenciák alapján összefoglalóan azt lehet mondani, hogy azok az anyagi viszonyokat illetően alapvetően a társadalmi különbségek újratermelése irányában hatnak.” Azt sem lehetett a kiadott műben olvasni, hogy az 1970-es évek végi, 1980-as évek eleji nehezebb gazdasági helyzetben a fiatalok ugyanannyi, vagy még több munkával nehezebben juthatnak előre, mint az előző nemzedékek, bár ezt minden bizonnyal a korszak fiataljai amúgy is érezték a saját bőrükön... Harcsa István a hivatkozott anyagon kívül egyéb munkákat is készített a Társadalomtudományi Intézet megbízásából. Bizonyítható, hogy A fiatal értelmiség néhány vonása cím ű írás eredeti279 és 1984-ben kiadott szövege 280 között is nem egy helyen eltérés van. Feltűnő, hogy az a megállapítás, miszerint az értelmiségi réteg újratermelődésében meghatározó szerepe van a szülői háttérnek, teljesen hiányzik a kiadott műből. Harcsa jól látta, hogy a jelenség további kontraszelekciós folyamatokhoz vezethet, de a kontraszelekciót a szocialista társadalmi rendszerrel kapcsolatban nem volt tanácsos leírni. Később is csak azt engedték megjelentetni a szerzőtől, hogy „a társadalmi mobilitási esélyeknek a szülők társadalmi helyzetétől függő különbségei valamivel megnőttek a fiatal nemzedékek körében. Joggal feltételezhetjük, hogy e tény bizonyos feszültségeket okoz az érintetteknél.” 281 A „kontraszelekció” szó még itt sem szerepel, az államszocializmus nagy részében a kifejezés nem kerülhetett be a hivatalos diskurzusba,282 bár éppen az 1970-es évek végétől lehet megfigyelni, hogy egyre gyakrabban kezdik engedélyezni a kifejezés használatát.283 Korábban szinte kizárólag csak a pedagógustársadalommal kapcsolatban lehetett írni kontraszelekcióról.284 Ám nemcsak a kontraszelekciót, hanem azt is ki kellett húznia a szerzőnek, hogy az átlagbére és -keresete azoknak nagyobb, akik felsőfokú iskoláikat nappali, és nem esti vagy levelező oktatásban végezték. Mint ahogyan azt is, hogy a nyolcvanas évek elején folytatódott az értelmiségi és vezető rétegek zártabbá válása, s a mezőgazdasági fizikai munkásoknak különösen romlottak az esélyei arra, hogy bejussanak az előbb említett 279HU-MNL-OL-M-KS 904-1.-83. Harcsa István: A fiatal értelmiség életkörülményeinek né hány vonása (Az 1982. évi fiatal értelmiségi vizsgálat első eredményei). Az elkövetkezőkben erre a kéziratra fogok hivatkozni. 280Harcsa 1984. 281Harcsa 1986b, 48. 282Horváth 2005, 251. 283Például Kovács 1980; Nádor 1981, 75.; Siklós 1978, 4.; Siklós 1980, 4., Varga 1979. 284Például Ferge 1973, 31.; Rádi 1976, 80.; Timár 1964, 529. 291
