Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
IV. FEJEZET KUTATÁSI PROGRAMOK ÉS A DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS GYAKORLATA - IV/2. Az ifjúsággal kapcsolatos kutatások
generációkhoz képest – jóval kevesebben kerültek be a vezetői és értelmiségi rétegekbe. A városokban, kiváltképpen Budapesten, az értelmiségi réteg zártabbá vált, a mobilitási lehetőségek beszűkültek, és egyre nagyobb szerepet kapott a karrierépítés során az, hogy ki milyen „starthelyzetből” indulhat. (A községekben ezzel ellentétes irányú tendencia bontakozott ki.) A hetvenes években tovább lassult a fizikaiból a szellemi rétegbe való áramlás, a vezető és értelmiségi réteg zártabbá válási tendenciája gyakorlatilag állandósult.275 1980-ban már arról panaszkodtak egyes szakért ők, hogy az iskola nem nyitott, többnyire csak reprodukál, bizonyos tanári rétegek (középiskolákban, egyetemeken) szinte „kasztszerűen” elkülönültek.276 Azt, hogy egyes társadalmi rétegek zártabbá váltak, már le lehetett írni a nyolcvanas évek első felében, de finomabban. Andorka Rudolf 1982-es alapművében is az szerepel, hogy „a munkások és parasztok fiai között kissé csökkenni látszik az értelmiségbe irányuló áramlás.”277 Azt azonban leírhatta Andorka, hogy Budapesten zártabbá váltak az egyes osztályok és rétegek, de Harcsától ezt – feltételezhetően helyhiány vagy talán egy túlbuzgó cenzor munkája miatt – megtagadták. 278 Bár a megjelent tanulmány is utalt a szülői háttér jelentőségére a fiatal családalapítóknál, de igazán konkrétan csak a kéziratban lehetett olvasni a problémáról. A szerző ugyanis ebben kifejtette: az, hogy a módosabb családi háttérrel bíró fiatalok több támogatásra számíthatnak, mint a szegényebb felmenőkkel bírók, „végső soron a társadalmi szerkezet megmerevedéséhez vezethet azáltal, hogy a fiatalok öröklik a szülői család kedvező, vagy kedvezőtlen helyzetét. E tendencia végső hatását az sem befolyásolja számottevően, hogy a fiatalok relatív helyzete szinte minden társadalmi csoportban rosszabbodott.” Arról is csak egy szűk csoport értesülhetett, hogy a fizikai dolgozók keresetét az életkor csak mérsékelten alakította a szellemi foglalkozásúakhoz képest: „a fizikaiakon belül a legfiatalabbak [...] keresetét 41%-al haladta meg a legidősebbek [...] keresete, a szellemi foglalkozásúak körében viszont 220% a megfelelő arányszám.” Sok egyéb 275HU-MNL-OL-M-KS 904-1.-82. Harcsa István: Az ifjúság önálló élet- és pályakezdésének főbb jellemzői és konfliktusai. Vö. Valuch 2001, 112.; HU-MNL-OL-XIX-A-85-b-1982-16. Huszár Tibor: Terv-annotáció. A magyar értelmiség helyzete, szakmai-közéleti szerepvállalása, ideológiai arculata és az MSZMP értelmiség-politikája c., a KB APB által ajánlott téma kutatása számára (1982). 276HU-MNL-OL-XIX-A-85–b-1980-10. Az értelmiség helyzete, szerepe a közm űvelődésben. Összefoglaló a Társadalomtudományi Koordinációs Bizottság 1980. március 12-i ülése vitájáról (1980. április 16.). 277Andorka 1982, 253. 278Andorka 1982, 253. 290
