Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
IV. FEJEZET KUTATÁSI PROGRAMOK ÉS A DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS GYAKORLATA - IV/1. A munkás-kutatás
munkaerő a termelésben is általában alacsonyabb helyzetet foglalt el, mint a munkásdinasztiákból származó, kipróbált »szakik«, akik sokkal könnyebben tudták kisajátítani a kulcspozíciókat [...].”106 Kés őbbi munkásszociológiai kutatásokat is inspirált a Kemény-féle vizsgálat, a hetvenes évek elején például Mód Aladárné és Kozák Gyula a Dunai Vasmű két üzemében folytatott felmérést a Pest megyei kutatás kérdőíve alapján.107 A csepeli vizsgálattal nagyjából egy időben (Havas Gábor emlékei szerint egy kicsivel korábban)108 zajlott le az a kutatás, melynek eredményeit Kemény és Kozák a Pest megye munkásai cím ű kötetükben publikálták.109 A Pest megyei pártbizottság megbízásából lefolytatott vizsgálat a megye területén lakó munkásokra terjedt ki, s reprezentatív mintán, az 1968. január elsejei mikrocenzuson alapult, így a Pest megyei munkások 0,5%-ára terjedt ki. A munkáscsaládokkal a péceli pártiskola hallgatói töltették ki a kérdőíveket. Az 1100 felkeresett munkás közül 932 személy válaszolt a kérdésekre. 110 Egyéb, munkássággal kapcsolatos vizsgálatok Az Intézet „Munkásosztály csoportja” az említett programok mellett más, munkásságot érintő kutatásokat is folytatott. Ezek eredményei elsősorban nem önálló kiadványként, hanem az Intézet 1971-től induló folyóiratában, a Társadalomtudományi Közlemények ben jelentek meg. Szerz őik között voltak olyanok, akik részben vagy egészben folytatták korábbi kutatásaikat, de voltak a témában újnak számító szerzők is. Turgonyi Júlia folytatta a munkásnők problémáit bemutató elemzéseit, s újabb írásaiban alapvetően megismételte a Ferge Zsuzsával közösen írt könyvében mondottakat. A nő munkájának néhány elvi kérdése cím ű tanulmányában (Társadalomtudományi Közlemények 1972. 1. szám) ismét kényte len volt jelezni, hogy a lányok sokkal rosszabb feltételek mellett tanulhatnak a szakmunkásképző iskolákban, mint a fiúk.111 Nem véletlenül: a leendő munkásnőket főleg olyan pályára készítik fel, amely eleve kevesebb szakképzési időt igényel. Nehezítette a tanulók helyzetét az is, hogy kevés 106Bartha 2017b, 11. 107Kemény 2010, 184. 108Havas Gábor interjúja, készítette Gárdos Judit. Budapest, 2010. augusztus 6., augusztus 16., augusztus 23., augusztus 30., szeptember 6., 49. 109Kemény – Kozák 1971b. 110Illés 1971, 5–6. 111Ennek ellenére a fiúk és a lányok el őmeneteli átlagai között nem voltak lényeges különbségek: Gál 1973, 17. 254
