Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
IV. FEJEZET KUTATÁSI PROGRAMOK ÉS A DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS GYAKORLATA - IV/1. A munkás-kutatás
Csepelre, ahol újabb interjúkat készített munkásokkal. Ekkor igazolta azt a korábban is megállapított tényt, hogy a paraszti származású munkások főleg segéd- vagy betanított munkásokká váltak, s hogy bizonyos szakmákból a többség gyakorlatilag ki volt rekesztve. 70 A Kemény Istvánra és Kozák Gyulára bízott, a KB Társadalomtudományi Intézetének keretében folyó munkásság-kutatásra jelentős keretet kapott az intézet. A két részből álló vizsgálat egyrészt a Csepel Vas- és Fémművek dolgozóira, másrészt a Pest megyei munkásokra terjedt ki. Ez utóbbira mindössze 4200 forintot szánt a kutatóhely, a csepeli felmérésre viszont meglehetősen nagy, 13 600 forintot adott a KB TTI a két kutatónak. Ennél magasabb összeget – 14 600 forintot – a hetvenes évek elején az intézeti dolgozók közül csak Kerekes György kapott, hogy elkészíthesse A kubai forradalom tíz éve cím ű, végül 18 ívnyi terjedelmet elérő munkáját.71 A viszonylag nagyobb összeg biztosítása indokolt volt: egyrészt nagy empirikus adatfelvételeket már akkor sem lehetett jelentősebb ráfordítások nélkül lefolytatni, másrészt Kemény – aki egyszerre több kutatást is irányított – számos fiatal szociológust vett maga mellé munkáihoz, s őket – a korabeli viszonyokhoz képest – jó fizetéssel látta el.72 Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a csepeli felméréshez jelentős összeggel járult hozzá a fémmű pártbizottsága is, amely vállalta a felmérés költségeinek nagy részét, a kérdőívek kinyomtatását, kódolását, a gépi adatfeldolgozás finanszírozását. 73 A magyar gyáripar zászlóshajójának74 számító Csepel Vas- és Fémm űvek dolgozóinak szociológiai vizsgálata 1969 elején kezdődött el. A 8750 kérdőívet 1969 februárjának végén adták ki a gyárkomplexum munkásainak, akik azok nagy részét (8154 darabot, az ívek 93,2%-át) maguk töltötték ki, természetesen névtelenül. A csepeli gyár munkásainak mintegy egytizede adott értékelhető adatokat. A fémmű Gépi Adatfeldolgozó Vállalata végezte el a gépi kiértékelést 1969 áprilisában.75 Emellett Kemény István és munkatársai interjúkat is készítettek a dolgozókkal, de az ezekre alapozott 70Kemény 2010, 143–145. 71HU-MNL-OL-M-KS 904-1.-8. 106. 72Törzsök Erika interjúja, készítette Szász Anna. Budapest, 2014. október 15., 2014. október 22., 2014. november 26., 6–7. 73Illés – Lackó 1971, 13. 74Belényi 2009, 135. 75Geszti 1972, 2.; Illés – Lackó 1971, 11–13. 245
