Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
III. FEJEZET AZ INTÉZET RÉSZVÉTELE AZ IDEOLÓGIAI ÉS PROPAGANDAMUNKÁBAN - III/2. Kísérlet az ideológiai oktatás korszerűsítésére
túlterhelése is jelentős akadálya volt a fejlődésnek. Problémának számított az is, hogy az oktatók (például az ideológiai és a társadalomtudományi tárgyak tanárai) nem egyeztették egymással a tanterveket, s az utánpótlás is számos kívánnivalót hagyott maga után. 68 Megoldásként az APB azt javasolta, hogy az ideológiai tárgyak tanárai fokozatosan törekedjenek az elmélet és a gyakorlat összekapcsolására, s a továbbképző központok szervezzenek olyan alkalmakat, kurzusokat, amelyeken marxista tudósok, politikusok időszerű kérdésekkel foglalkoznak. Azt tanácsolták, hogy ne szakadjon el egymástól a filozófia és a politikai gazdaságtan oktatása, a tudományos szocializmusnál erősítsék meg a politikatudományi jelleget, a magyar munkásmozgalom történetének oktatása a „felszabadulás” utáni időszakkal foglalkozzon, továbbá teremtsék meg az általános szociológia oktatásának feltételeit, legfőképpen az egyetemeken. Javasolták még, hogy az intézmények indítsanak több olyan speciális kollégiumot, amelyek a szocializmus aktuális helyzetével foglalkoznak, az ideológiai tanszékek javítsák meg az együttműködésüket a szakmai tanszékekkel, ismertessék meg a tanulókat a marxizmuson belüli vitákkal, a társadalomtudományi kutatóhelyek munkatársait jobban vonják be az oktatásba, ezzel egyidejűleg pedig segítsék elő a tanárok bekapcsolódását a kutatóintézetek munkájába, valamint a továbbképző központok erősítsék meg az intenzív képzési formákat. Szorgalmazták még a marxizmus–leninizmus oktatás egységes programjának megírását, új oktatási struktúra bevezetését. Úgy számoltak, hogy mindezen feladatokra négy-hat évet kell szánni. Fontosnak tartották a szakképzés új rendszerének kialakítását (hiszen „a marxizmust oktatók jelentős része ezeken szerzi meg a szükséges szakképzettséget”) és az új, egységes továbbképzési rendszer kiépítését. 69 A korszerűsítés meg is indult az APB-állásfoglalás után. Átdolgozták az egységes jegyzeteket, több fakultációt és speciális kollégiumot vezettek be, terjedt a szociológia oktatása is. Új oktatási programokat dolgoztak ki, amelyek több ponton lényegesen érintették az ideológiai tárgyakat: a filozófiai tananyagokban nagyobb súlyt kaptak az aktuális filozófiai kérdések, hangsúlyosabbá váltak a legújabb polgári filozófiai írások. A politikai gazdaságtan új tananyaga immár összehasonlító módon elemezte a tőkés és a szocialista gazdaság szerkezetét, s a tudományos szocializmusnál nagyobb hangsúlyt kapott a politikai rendszerek bemutatása. Az új programok ki-68HU-MNL-OL-M-KS 288-41.-394. El őterjesztés az Agitációs és Propaganda Bizottság számára. Tárgy: A marxizmus‒ leninizmus oktatás helyzete és korszer űsítésének feladatai az állami felsőoktatásban (1982. augusztus), 9., 11., 14–17., 23., 28–30. 69Uo. 33–39. 220
