Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
III. FEJEZET AZ INTÉZET RÉSZVÉTELE AZ IDEOLÓGIAI ÉS PROPAGANDAMUNKÁBAN - III/2. Kísérlet az ideológiai oktatás korszerűsítésére
akik elismerik a marxizmus érdemeit, csak úgy vélik: tudományelméletileg hiányos, elmulasztotta értékelni a Marx halála óta lezajlott társadalmi változásokat (C. W. Mills). 4. A kritikai negativista álláspont és az antikommunista propaganda. Ide tartoznak az újbaloldali elméletek és az ellenkultúrák. 5. A nemzetközi kapcsolatok rendszereinek elméletei. Ezek alapvetően geopolitikai megközelítések. Ide tartozik a szuperhatalmakról szóló teória, mely szerint a békés egymás mellett élés nem más, mint a két szuperhatalom erőegyensúlya, ami ugyan útját állja a totális háborúnak, de lehetővé teszi a szövetségi rendszerek erózióját az egyes államok leválasztásával. A zárótanulmány szerint ide kell sorolni a bipoláris (multipoláris) teóriát is (Kissinger, Brzezinski), ami nem társadalmi rendszerek, hanem befolyási övezetek kapcsolatairól beszél. A teóriákat egymáshoz hasonlóvá teszi, hogy mindegyik a fellazító politikára törekszik. Bár Kornidesz Mihály álláspontja szerint az antikommunista eszméket bemutató írás „közvetlenül a gyakorlatban hasznosítható eredményekhez nem jutott el, ilyen jellegű javaslatokat nem tartalmaz”, a zárótanulmány megállapításai „már most is hasznosíthatók lennének az ideológiai oktatásban és a propagandamunkában”, ezért javasolta, hogy a zárótanulmányt a Kossuth Könyvkiadó belső terjesztésű kiadványként jelentesse meg.54 1974. május 28-án az Agitációs és Propaganda Bizottság értékelte a marxizmus–leninizmus oktatásának helyzetét. Megállapították, hogy a fejlődés ellenére még számos területen hiányosságok vannak. Javasolták az ideológiai oktatás korszerűsítésének folytatását „a szocialista építés és a nemzetközi osztályharc mai problémáinak középpontba állításával”. Külön hangsúlyt helyeztek a tudományos szocializmus tanítására, mondván, hogy „ez a tárgy kapcsolódik a legszorosabban a politikához.” Az APB 1974. november 12-én elfogadta a marxizmus–leninizmus esti egyetem hároméves alaptanfolyamának új tematikáját. Ebben voltak olyan tananyagok is, melyek kidolgozása során a jegyzetkészítők vagy tankönyvszerzők elvileg támaszkodhattak a Társadalomtudományi Intézet kutatásaira is. (Például: „A nemzeti felszabadító mozgalmak kibontakozása és az imperializmus hagyományos gyarmati rendszereinek szétesése”; „Az új független országok társadalmi-politikai fejlődésének kérdései”; „A kínai forradalom győzelmének jelentősége”; „A KKP politikájának marxista torzulása”; 54HU-MNL-OL-M-KS 288-41.-237. Tájékoztató az Agit.-Prop. Bizottság részére. „Antikom munista törekvések ideológiai koncepciói, a Magyar Népköztársaság ellen irányuló antikommunista propaganda sajátosságai, az ellenük folyó harc fő irányai és módszerei” c. középtávú kutatási téma zárótanulmányáról (1974. december 30.), 47–48. 214
