Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
II. FEJEZET AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE - II/6. Huszár István igazgatósága (1980–1985)
a Pártközpontba ment dolgozni, ahol 1963 decemberéig a KB Terv- Pénzügyi és Kereskedelmi, illetve Államgazdasági Osztályának lett a munkatársa, majd osztályvezető-helyettese. Itt a Statisztikai Hivatallal és a gazdasággal kapcsolatos jelentésekkel foglalkozott elsősorban. A politikai döntéshozókat kellett tájékoztatnia a népgazdaság állapotáról, s ő igyekezett őszintén számot adni az egyre inkább sokasodó problémákról.400 Mun kájával meg voltak elégedve, s csakhamar feljebb került a ranglétrán: 1963 és 1969 között ő volt a KSH első elnökhelyettese, ahol a munkaerő és életszínvonal tervezésével foglalkozó csoport vezetőjeként közvetlenül részt vett a népgazdasági tervezésben. Lakos Sándorral ellentétben Huszár elkötelezett és meggyőződéses reformer volt, az új gazdasági mechanizmus előkészítése során ő irányította a statisztikai, számviteli, továbbá a gazdasági ellenőrzés bizottságait.401 Huszár István a hetvenes években jutott fel pályája csúcsára. 1969 és 1973 között – államtitkári rangban – a KSH elnöke volt, ahol számos újító, előremutató intézkedést hozott (ezekre már részben utaltam a reformműhelyekkel kapcsolatos alfejezetben). 1973 júniusa és novembere között az Országos Tervhivatal első elnökhelyettese, majd november 2-án miniszterelnök-helyettes lett. 1970-ben az MSZMP X. kongresszusán bekerült a KB-ba, és tagja lett a Közgazdasági Munkaközösségnek is.402 Bár szakért őként nem értett egyet az új gazdasági mechanizmus leállításával és a gazdaságpolitikában végrehajtott konzervatív fordulattal, sőt azt is tudta, hogy az ötödik ötéves terv (1976–1980) irreális célkitűzéseket fogalmazott meg, egykori beosztottja, Kerekes György visszaemlékezése szerint Kádár János külön kérésére Huszár mégis elvállalta 1975-ben az Országos Tervhivatal és az Állami Tervbizottság elnöki tisztségét.403 A személyekkel mindig is ügyesen taktikázó Kádár ugyanis nem akarta a reform összes hívét száműzni a felső vezetésből, s bevallott célja volt az is, hogy az uralmi rendbe beemeljen egy-két fiatalabb kádert is. 404 400Uo. 126. és HU-MNL-OL-M-KS 288-4.-138. (1975. május 15.). 2. sz. melléklet. Huszár Ist ván miniszterelnökhelyettes életrajzi adatai; Ferber – Rejt ő 1988, 159. 401HU-MNL-OL-M-KS 288-4.-138. (1975. május 15.). 2. sz. melléklet. Huszár István minisz terelnökhelyettes életrajzi adatai; Ferber – Rejt ő 1988, 157.; Huszár 1978, 133. 402Földy 2011, 166.; HU-MNL-OL-M-KS 288-5.-621. Jegyz őkönyv a Politikai Bizottság 1973. október 9-én megtartott üléséről, 6.; SPBT 1989, 283. 403A szerz ő interjúja Kerekes Györggyel, 2013. szeptember 12. (A szerző tulajdonában). 404HU-MNL-OL-M-KS 288-4.-138. (1975. május 15.). Szervezeti, személyi kérdések (41–42.). Vö. H USZÁR 2006, 232. 162
