Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
II. FEJEZET AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE - II/2. Lakos Sándor szerepe a Társadalomtudományi Intézet megalapításában
„károkra”,121 máshol pedig hitet tesz a Rákosi- és a Kádár-rendszer bizonyos mértékű folytonossága mellett. 122 S közben folyamatosan árad a lapokból a hruscsovista optimizmus.123 A szocialista világrendszer „eszmei magasabbrendűségéről” és az elkerülhetetlen fejlődésről szóló részek mellett azonban Lakos felhívta a figyelmet a valós problémákra is: többek közt az egyes rétegek aránytalanul sok munkaidejére, az elmaradott lakásviszonyokra, a túl sok főhatóság okozta lassú ügymenetre, a centralizáció káros hatásaira, az anyagi érdekeltség alacsony voltára stb.124 Továbbgondolásra érdemes meg oldási javaslatai is voltak: az agrárszféra irányításának decentralizálása, az Országos Tervhivatal szerepkörének bővítése, a prémiumrendszer módosítása stb.125 Lakos m űve nem tekinthető igazi tudományos munkának, hiszen elméleti fejtegetései, elemzései hiányosak, megfogalmazásai nemegyszer pontatlanok.126 Az írás azonban így is egyértelm űen mutatja, hogy az átlagos pártkáderekhez képest árnyaltabban gondolkodott és fogalmazott, miközben elsődleges célja változatlanul a kommunista állampárt éppen aktuális irányvonalának támogatása volt. Lakos Sándor később sem vált igazi tudóssá. Bár voltak időnként igencsak figyelemreméltó, tudományosan alátámasztott javaslatai,127 többször önmagával is ellentmondásba keveredett írásaiban.128 Nem rendelkezett rendszerezett, korszerű társadalomtudományi ismeretekkel, igaz, soha nem is részesült ilyen képzésben. Fegyelmezett pártkáderként pedig nem volt mersze a társadalmi folyamatokat reálisan bemutató, adott esetben kritikus írásokat létrehozni.129 Volt viszont min őségérzéke, és kiválóan értett a szervezéshez, mindezeknek pedig nagy hasznát vehette új munkahelyén, a Népszabadság szerkeszt őségében. 121Lakos 1963, 7–8., 10., 19., 21., 195., 201. 122Lakos 1963, 119. 123Lakos 1963, 219. 124Lakos 1963, 170., 196., 198., 201., 211. 125Lakos 1963, 94., 191. és 196. 126Ezeket tették szóvá korabeli kritikusai is, lásd Berend T. 1963, 1506.; Szabó 1963, 105– 106. 1271969–1970-ben például kívánatosnak tartotta az országgy űlésnek felelős állami számvevőszék felállítását, amire egészen a rendszerváltásig várni kellett. Nyikos 1992, 474. 128Lásd például Wiener – Szoboszlai 1980, 888. 129Szelényi Ivánnak egyszer azt mondta Lakos, hogy tetszett neki a Konrád Györggyel kö zösen írt tanulmányuk a késleltetett városfejlődés társadalmi konfliktusairól (megjelent a Valóság 1971/12. számában), majd hozzátette: ő is szeretne ilyen cikkeket írni, csak nem mer. Lásd a szerző interjúja Szelényi Ivánnal, 2015. június 23. (A szerző tulajdonában). 112
