Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
II. FEJEZET AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE - II/2. Lakos Sándor szerepe a Társadalomtudományi Intézet megalapításában
Lakos 1962-ben költözött haza Prágából, kandidátusi dolgozatának sikeres megvédése után került az MSZMP hivatalos lapjának szerkesztőizottságába, ahol az elméleti rovat vezetője lett.130 Korábban említett prágai tapasztalatai arra sarkallták, hogy elkezdjen lobbizni egy új, elméleti kutatásokat végző kutatóműhely felállításáért. Sikerült ehhez megfelelő támogatót is találnia Szirmai István személyében, aki 1957 nyara és 1959 decembere között irányította a KB Agitációs és Propaganda Osztályát (APO),131 így egy rövid ideig a f őnöke is volt a pártapparátusban. Lakos hazatérése után is munkakapcsolatban maradt vele, hiszen a PB-tag Szirmai felügyelte az Agitációs és Propaganda Bizottság vezetőjeként az APO-t és a Népszabadság ot is. Szirmai régi harcostársa és bizalmasa volt Kádár Jánosnak,132 Lakos így pontosan tudta, hogy rajta keresztül képes lesz hatni a rendszer legfelsőbb döntéshozójára is. Ezért 1965 végén előbb szóban, majd írásban is kifejtette a befolyásos Szirmainak az ideológiai munka megjavításával kapcsolatos elképzeléseit. Úgy vélte, az emberek között terjed a bizonytalanság, hiszen egyre élénkülnek a vasfüggönyön túlra irányuló utazások, a magyar állampolgárok szabadabban hozzájuthatnak nyugati propagandaanyagokhoz, sajtóhoz, s ez zavart okoz a fejekben. Ráadásul a „nemzetközi munkásmozgalom” belső ellentétei, az albán és a kínai állampárttal való szakítás, vagy Moszkva és Bukarest viszonya is sok megválaszolatlan kérdést szültek. Lakos úgy gondolta, az „elméleti munka gyengesége” következtében a magyar pártvezetőség eddig nem tudott erre az új kihívásra megfelelő választ adni, ezáltal pedig olyan problémák keletkeztek az ideológiai életben, amelyek hosszú távon képesek igen negatívan befolyásolni az MSZMP politikáját. Ezért javasolta egy olyan marxista intézet létrehozását, amely viszonylag kis létszámmal, külső munkatársak bevonásával dolgozhatna az ideológiai munka megjavításáért. Nem mellékesen az új intézmény segíthetné a divergáló szociológia pártállami integrálását is. Az intézet közvetlenül a KB alá tartozhatna, tehát a „megrendeléseit” is onnan kaphatná. Tematikája a párt ideológiai életében mindenkor legfontosabb kérdéseket ölelné fel, és ezeket viszonylag rövid idő (fél év vagy egy év) alatt dolgozná ki. Az intézet 10– 20 fős létszámmal jöhetne létre, és 3–4 fő témakört kutatna. Lakos eleinte főleg azokra a szakemberekre kívánt támaszkodni, akik részt vettek az új gazdaságirányítási rendszert érintő szűkkörű vitákban a Népszabadság 130Pál 2016a, 222.; HU-MNL-OL-M-KS 288-41.-30. Az Országos Ideológiai Konferenciára meghívásra javasoltak névsora (1964. szeptember 12.), 8. 131Csatári 2015, 23.; SPBT 1989, 315. és 341. 132Ságvári 1989, 122., 124–125., 145. 113
