Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.

II. FEJEZET AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE - II/2. Lakos Sándor szerepe a Társadalomtudományi Intézet megalapításában

szocialista táboron belüli intézmények, kutatóhelyek helyzetére, s csakha­mar arra az álláspontra jutott, hogy a hidegháború következő szakaszában az ideológiai küzdelmek csak fokozódni fognak, amihez megfelelő szemé­lyi állománnyal bíró elméleti intézmények alapítására lesz szükség. Lakos – aki rendszeresen informálta az MSZMP KB Titkárságát prágai tevékeny­ségéről és különböző nemzetközi értekezletek, rendezvények tapasztala­tairól – ekkorra már kritikusabban, realistábban szemlélte a szocialista rendszerek működését, mint az 1956-ot követő néhány évben. Szembesült azzal, hogy a keleti blokk összes országában hasonló gondokkal küzdenek: az elégtelen mezőgazdasági termeléssel, műszaki, technológiai, tudomá­nyos lemaradással, a gazdasági növekedés lelassulásával stb.115 Sokat ­mondó az 1961. május végén keletkezett hivatalos feljegyzése az európai biztonsággal kapcsolatos nemzetközi konferenciáról, amelyben többek kö­zött azt írta: „A párt propagandája és a valóság közötti ellentmondás meg­ingatta sok értelmiségi hitét a jövőben.”116 Az ő hite ugyan nem ingott meg, de pontosan tudta: a szocialista rendszerek bizonyos fokú reformja elke­rülhetetlen. A hatvanas években Lakos már nem volt beszűkült tudatú pártkatona. Ez érezhető első könyvéből, amely a Kossuth Kiadónál jelent meg 1963-ban A szocializmus alapjainak lerakása. Az átmeneti korszak időszerű elvi kérdé­seihez címmel, 117 s amely lényegében megegyezett sikeresen megvédett kan ­didátusi disszertációjával.118 Ez a munka egy politikai-gazdaságtani elemzés és egy propagandakiadvány sajátos keveréke, melyben a szerző megkísérli pótolni a nemzetközi kommunista szakirodalom egyik hiányos­ságát, ti. a szocializmus fejlődési szakaszainak periodizációs problémáját.119 Írásában arra jut, hogy a szocializmus építésében nem lehet olyan általános szakaszokat meghatározni, amelyek minden országra kötelező érvényűek, hiszen jelentős különbségek mutathatók ki az egyes országok fejlettségi szintjei között.120 S miközben ezt kifejti, Lakos világossá teszi, hogy állás ­pontja tökéletesen beleillik a kádári „kétfrontos harc” koncepciójába. Egy­részt több helyen felhívja a figyelmet az 1956 előtti vezetés által okozott 115Kalmár 2014, 314.; Pál 2016a, 222.; Varga 2004, 100. 116Kiss 2013, 53. 117Lakos 1963. 118Az átmeneti korszak fogalmának és szakaszainak közgazdasági kérdéseihez c. dolgozatot 1963-ban védte meg Lakos, opponensei Neményi István, a Beruházási Bank vezérigazgatója és Szabó József, a Pártfőiskola tanára voltak. Fráter – Hajnal 1965, 16. 119Lakos 1963, 16. 120Lakos 1963,18–23., 26. 111

Next

/
Oldalképek
Tartalom