Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
II. FEJEZET AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE - II/1. A magyarországi szociológia és a politika viszonya
eszméivel és múltjával, s eljutott a kritikai valóságfeltárás igenléséhez.46 Az uralmi rend vele akarta demonstrálni, hogy az egykori „rákosista” vezetők is beilleszkedhetnek az új körülmények közé, ha felülvizsgálják korábbi politikájukat. A pártvezetés ezért 1961-ben zöld utat adott ahhoz, hogy Hegedüs lehessen a KSH elnökhelyettese, Erdei Ferenc javaslatára pedig ő lett az MTA Szociológiai Bizottságának titkára, gyakorlatilag vezetője a szociológia iránt érdektelenséget mutató és sok egyéb feladatot vállaló Molnár Erik helyett. „Kiütötte” ezzel a sokak által nem kedvelt Szalai Sándort, aki ezt jelentős vereségként élte meg, és inkább a nemzetközi tudományos közélet irányában kezdett el – rendkívül eredményesen – tájékozódni. Noha Szalai nem hozott létre jelentős tudományos életművet, viszont tudományszervezőként és a magyar szociológia „utazó nagyköveteként” kifejezetten sikeres lett. 47 A későbbi szociológiai kutatások szempontjából nagy jelentősége volt annak, hogy 1963 márciusában – a keleti blokk országai közül először Magyarországon – reprezentatív mobilitásvizsgálatra került sor a KSH irányításával.48 A szociológia lassan kikerült a filozófia „ellenőrző szeme” alól: 1963. március elsején megkezdte működését az MTA Szociológiai Kutatócsoportja Hegedüs András vezetésével, akit ugyanebben az évben kineveztek a Valóság f őszerkesztőjének. Rövidesen ez a lap vált a szociológusok és a szociográfusok fő publikációs fórumává.49 Hegedüs emellett tagja lett az MSZMP KB mellett működő Elméleti Munkaközösségnek is.50 Hegedüs András nem volt professzionális szociológus, igaz, akkoriban Magyarországon ezt talán csak Szalai Sándor mondhatta el magáról, és esetleg a KSH néhány munkatársa. Szociológus szakképzés ekkor még nem létezett, a szociológia felé tájékozódó tudósok, tudósjelöltek a legkülönbözőbb területekről (irodalomtudomány, közgazdaságtan, filozófia, vagy éppen művészettörténet) hozott előképzettséggel kezdtek el foglalkozni ezzel a tudománnyal, s döntően autodidakta módszerrel váltak kutatókká, elismert szakemberekké.51 Hegedüs azonban nem tudott szociológiatörté neti szempontból jelentős életművet létrehozni: megjelent publikációi 46Szántó 2008, 12., 46., 80. 47Szántó 1998, 347. 48Kemény 2010, 142. 49Szántó 1998, 21., 97., 118., 135., 166., 241., 209.; Szántó 2006, 420., 432. 50Csizmadia 1995, 26. 51Losonczi 2016, 188–189.; Pajkossy 2013, 191.; Szabari 2001a, 123.; Szelényi 2015a, 80.; Wes sely 1992, 591. 101
