Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.

A Ják nemzetség és monostoralapításai

kapcsolatos adatok hiányossága és bizonytalansága abból ered, hogy a mél­tóságsorokban feltüntetett nevek legtöbbször csak önmagukban állnak, a nemzetségre vagy az apára való utalás nélkül. Ráadásul figyelembe kell vennünk Árpád-kori archontológiánknak a szűkös forrásanyagból eredő fogyatékosságait is. Nem ismerjük az 1216–1218, 1226–1232, 1234–1235 kö­zötti időben a vasi ispánokat. Számolnunk kell tehát egyrészt azzal, hogy Márton ezekben az években is akár többször is lehetett vasvári ispán, más­részt az uralkodó más ispánságokat is rábízhatott kormányzásra. Mégis elégedjünk meg azzal az egy kiegészítő adattal, amely nagy valószínűség­gel jáki Mártonra vonatkozik: Kálmán herceg 1240-es oklevelében említ egy Márton nevű zalai ispánt. A két adat összekapcsolása annál inkább in­dokoltnak tűnik, mert Mártonnak Zalában is voltak birtokai, így ott is „ott­hon” érezte magát. A tisztségviselések évei önmagukban információértékűek, mert utalnak Márton politikai pályájára. Béla herceget 1214-ben koronázták meg, ezzel megteremtődött az elvi lehetősége annak, hogy a főurak tetszésük szerint válasszanak maguknak királyt. A vasi ispánok 1224 óta bizonyosan – az ez évben Ausztriából hazatérő és a Drávántúl kormányzatát újra átvevő – Béla királyfi hívei voltak, és ő nevezte ki őket, Márton említése épp az ő egyik oklevelében maradt fenn. Márton tehát a jelek szerint a királyfi környeze­téhez tartozott, ezért nem véletlen a IV. Béla trónralépését követő 1236-os tisztségviselése sem. Arra, hogy miért nem kapott további tisztségeket, nem tudunk választ adni. Feltehetően azok, akik a méltóságokat betöltötték, a király szemében alkalmasabbak voltak a hivatalra. Mike nádor Imre-párti főúri táborából egyenes út vezethetett az András király ellenében alakuló Béla királyfi híveinek táborába. Ennek Csépán bán rövid méltóságviselése (1206–1207) sem mond ellent, hiszen trónra lépte után II. András nem nél­külözhette bátyja, Imre király egykori híveinek kormányzati tapasztalatait. 45 A monostoralapító Márton ispán három fiút hagyott maga után: Káz­mért, Mártont és Zlaudust. Zlaudus46 el őször 1226-ban fehérvári olvasóka­adatot nem szabad Nagy Mártonra vonatkoztatnunk, ugyanis ekkor még gyermek volt, hihetőleg ezek az adatok Hontpázmány nembeli Márton tisztségviseléseiről szólnak. – Vö. Zsoldos 2011, 327–328. Egy 1224-es szlavóniai báni említést is jáki Mártonhoz kap­csol. 45Zsoldos 2022, 57. 46Megfejtetlen nevében talán a családra vonatkozó információérték is rejlik. Tévesen hasz ­nált névalakjairól és a helyes olvasatról: Szentpétery 1927, 511–513. A 13. századból még egy Zlaudus nevű egyénről van tudomásunk (1282, comes), aki a bihari Esztár birtokosa volt (Reg. Arp. 3183.), Györffy 1963–1998, I. 616. szerint a Hontpázmány nemzetséghez tartozott. 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom