Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.
A Ják nemzetség és monostoralapításai
nonokként és királynéi kancellárként tűnik föl.47 1236-ban és 1237-ben tagja volt annak a bizottságnak, amelyik Bertalan veszprémi püspök vezetésével Zala megyében birtokvizsgálatokat végzett. Feltehetően 1240-től már pozsonyi prépost, majd 1244-1245 körül,48 a veszprémi püspöki szék megüre sedésekor a veszprémi kanonokok Zlaudust mint kanonoktársukat választották meg püspökké. Mivel a választás a király megkérdezése nélkül történt, ráadásul Báncsa István esztergomi érsek az új püspököt meg is erősítette, IV. Béla a pápához fordult panaszával, miszerint az ország régi szokása szerint a főpapok választásához királyi beleegyezés szükséges. A választást nem ismerte el, a veszprémi széket üresedésben levőnek mondják a királyi oklevelek (1244. június 15., 1245. április 26.). Minthogy a király nem kapott jogorvoslatot, a főkegyúri jogát ért sérelem49 miatt haragját szinte haláláig éreztette a veszprémi egyházzal szemben, amint ez a Zlaudus utódának, Pál püspöknek tett kárpótlásról szóló királyi oklevélből kiderül (1269).50 A jelek szerint nem Zlaudus személye ellen volt kifogása – bár ezt sem zárhatjuk ki, azonban figyelembe kell venni, hogy később Zlaudus érdemeiért a veszprémi egyház birtokot is kapott a királytól51 –, 47HU-MNL-OL-DL 61126., az oklevél kibocsátójának megnevezése helyén megcsonkult, így nem egyértelmű, hogy a Datum per manus magistri Zlaudi lectoris Albensis nostri cancel larii a királyi vagy királynéi kancelláriára vonatkozik. Fejérpataky 1885, 96–97. szerint az 1226-ban kelt oklevél királyi. Karácsonyi János a kiadás alapján (Wenzel VI. 432.) 1226-ban kelt királynéi oklevélként értékesítette (Karácsonyi 1900–1901, 746.). Szentpétery, bár „1226?” keltezéssel felvette a királyi oklevelek közé, utalt arra is, hogy valószínűleg nem királyi, hanem királynéi oklevélről van szó, és az évszám „1222-nek is nézhető” (Reg. Arp. 433a.). A későbbiekben inkább Fejérpataky véleményét fogadták el: Györffy 1963– 1998, II. 416; Érszegi 1994; Solymosi 1996b, 190., 199.; Rácz 1997, 83. kivétel Ruzsa 1994, 14. Az eredetiben az évszám egyértelműen 1226. Zsoldos Attila szóbeli közlése szerint az oklevélben említett adomány tárgya miatt (banai ispánsági birtok), és azért, mert a királyi kancellárok között Zlaudus lenne az egyetlen nem préposti méltóságú, az oklevelet mindenképpen királynéi kancelláriai kiadványnak kell tartanunk. Zlaudus királynéi kancellárságát rövid ideig viselhette, más adat nem szól róla. Vö. Reg. Duc. 48. 48A választás id őpontját általában 1244-1245-re szokták tenni (Zsoldos 2011, 100.). Rácz 2000a, 12. még úgy gondoltam Érszegi 1995, 36–37. alapján, hogy 1243-ban választották püspökké. Solymosi László témavezetői bírálatában ezt nem fogadta el („Zlaudust egészen biztosan nem 1243-ban, hanem a következő évben választották veszprémi püspökké”), így a választás valószínű évét 1244-re teszem. Vö. 349. jegyzet. 49A történetet az 1245. febr. 28-i, a magyarországi f őpapoknak szóló pápai vizsgálati levél (Mon. Vespr. I. 120–121.) alapján előadta Fraknói Vilmos (Mon. Vespr. I. Bevezetés LXXXIX–XC.). A király 1245 decemberétől tudomásul vette a kész helyzetet. IV. Béla egyházpolitikájáról, érintve Zlaudus esetét is, Szűcs 1978, 158–181, különösen 167–168. 50Reg. Arp. 1617. Kritikájához lásd Kumorovitz 1972, 27–29. 51A Nivegy-völgyi Csicsót ob Zlaudi episcopi bone memorie merita donaverant ecclesie Vespri miensi HU-MNL-OL-DF 200025. – HU-VFL-Veszprémi érseki lt. Tátika 5. – Kiadása Zala I. 67. – Reg. Arp. 1280. 31
