Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.
A Ják nemzetség és monostoralapításai
ságé volt, bár csak 1418-ban értesülünk erről először. Ekkor Ellerbach Burkhard és János Karácsonyfalva és Tumesfölde birtokaik határait járatták meg, amikor is csak egyetlen szomszéd nem jelent meg (és megbízottat sem küldött): a jáki apát a monostor Lovászad birtoka fel ől.152 Amikor pedig 1457-ben V. László Ellerbach Bertoldnak adta a pornói és jáki apátságok kegy uraságait, egyben elengedte az apátságok birtokairól származó kama rahasznát, Jáknak egyedül Lovászad faluját említi (magán Jákon kívül). Ettől kezdve de facto a monyorokeréki uradalom része lett. 153 Nevéb ől ítélve eredetileg talán szolgálónépi falu lehetett,154 és fölöttébb valószín ű, hogy a 13. század elején Csépán bán vagyonához tartozott. Könnyen lehet, hogy épp az 1221-et megelőző egyezkedés eredményeképpen került Márton ispán kezére, aki ezzel dotálta ekkor alapított jáki monostorát. A végére hagytuk Vas megye egyik legnagyobb határával rendelkező települését, magát Ják falut, ahol a monostor felépült. Ják a nemzetség ősi birtoka lehetett, mert jóformán az egész legtágabban értelmezett atyafiságnak volt része benne. Szinte folyamatos pereskedés tárgya. A Sorok pataktól északra eső rész volt a nemzetségi birtokrész a jáki nemesek birtokában, míg a déli területen helyezkedtek el a monostor portio i. Az apátság jáki bir tokáról szóló legkorábbi adat szerint 1332-ben a vasvári káptalan előtt Ják nembeli nemesek megállapodtak, hogy a jáki apát ellen Ják-birtok ügyében viselt keresetüket közös költségből fedezik.155 A jáki javak nagyobb része szántóföldből állt, 1710-es adat szerint összesen mintegy 200 holdnyi volt.156 152A vasvári káptalan 1418. szept. 7-i eredeti oklevele: HU-MNL-OL-DL 10719. (NRA. 681-1) – Közölte Széchényi 1901, 72. – Regeszta: ZsO VI. 2333. Csánki 1890–1913, II. 788. nyilván téves olvasat miatt Ravazdként vette fel. 153Lásd alább a 230. jegyzet. 154Heckenast 1970, 23., 114. 155HU-MNL-OL-DF 209139. – GYMSMLS 4638, Niczky cs. lt. 36. – Közlés: Urk. Burg. IV 109–110. (193. sz.) 1561710: Monyorókerék felé 15 hold, a kisunyomi halastó mellett 30 hold, a rádóci erdő mellett 40 hold, a szintén Rádóc felé eső Hosszúföldön 100 hold, további 17 pedig másutt. HU-PBFL-Erdődy (Fasc. 22, Nr. 1100.). Ez is és a többi 17–18. századi összeírás is ugyanazokat a birtokokat említi, mint amiket fönt tárgyaltunk. Nr. 1150, Nr. 1158., csakúgy, mint az 1549-es összeírás, amely Jákon 6, Lovászadon 8, Keresztesen 7,5 portio t említ (Maksay 1990, 874., 879., 883., 908.). Amikor 1669-ben Zichy György apát a monostor javait árendába adta, a következőképpen fogalmaztak: [...] universas [...] bona ad eandem abbatiam Deakyensem de jure et ab antiquo pertinentia, portiones videlicet possessionaria in eadem Deak, Lovaszad, et Magyar Keresztes possessionibus, vineas item binas, unam in dictae Keresztes, alteram vero in Strem possessionibus promontoriis situatas [...]. HU-PBFL-Erd ődy (Fasc. 22. Nr. 1115.). A monostor még egy malomhelyére vonatkozó adat is fönnmaradt bizonyos, közelebbről nem ismert Langenberg Kristófnak egy elhalványodott írású, 1417-es oklevélben. Kristóf és István jáki apát közti megállapodás értelmében „fundum molendine (!), sitta in L[...]zarum, super quem molendinum ego et heredes mei habuerint duas libras denariorum, az apát és utódai zavartalan birtokában hagyják.” ZsO VI. 1138. 69
