Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.
A Ják nemzetség és monostoralapításai
Szóba került már, hogy Márton ispán fiai közül csak Zlaudus futott be karriert, ő is egyházi pályán, amelyet még II. András idején kezdett meg. Testvérei, II. Márton és ennek fiai (János, III. Márton és Mike), valamint Kázmér a politikai életben nem vett részt, IV. Béla király nem adott nekik tisztségeket. A monostor nem túlságosan jelentős birtokállománya, az alapító-építtetőnek a legjövedelmezőbb bárói hivataloktól való távolmaradása megmagyarázza az építkezés hosszú ideig, mintegy negyven évig történő elhúzódását (1210-es évektől 1256) is. Azt, hogy mennyiben számíthattak az építkezésnél az 1226-tól bizonyosan jelentős egyházi méltóságokat viselő Zlaudus nem elhanyagolható nagyságú jövedelmeire, nem tudjuk. Az viszont biztos, hogy a birtokállomány mellé, talán a nem kimondottan bőkezű javadalmazást kiegészítendő, a monostor megkapta a jákfai Szent Mihály-egyház magisztrátus-jogát, amely a tizedből és az oblációkból való részesedést jelentett. Erről csak egy 1249-es oklevélből szerzünk tudomást, de minden valószínűség szerint az 1245-től a veszprémi püspöki székben ülő Zlaudus befolyására engedte át a győri megyéspüspök a jákfai magisztrális jogot a jáki bencéseknek. 157 A művészettörténeti kutatás elfogadott megállapítása szerint a jáki templom építkezése kevéssel a befejezés előtt félbeszakadt, amelynek legszembetűnőbb jele, hogy a főhajó és déli mellékhajó beboltozása elmaradt s a templomot végül sík famennyezettel fedték be.158 Ennek oka miden bi zonnyal Márton ispán 1250 körüli halála volt. Fiaira hárult ugyanis jáki monostortemplom építésének befejezése, amelyhez méltóságok hiányában csak saját birtokaik, illetőleg Zlaudus püspöki jövedelmére támaszkodhattak. Az alapító fiait talán már nem érintette a Pornóval való versengés, az építkezést sebtében befejezték, és a templomot 1256-ban felszentelték. Nem véletlen, hogy ezután robbant ki Márton fiai között a tátikai ügy, amelyet értelmezhetjük egyfelől a testvérek közötti anyagi természetű nézeteltérésnek is, ha elfogadjuk az 1257-es ajándékozás őszinteségét. Eszerint a testvérek túlságosan is támaszkodtak volna az amúgy erélyes és építkezéseiben is vállalkozó szellemű159 püspök jövedelmére, aki az általa épített (HU-MNL-OL-DF 274142.) A kérdéses helyet megnyugtatóan nem tudjuk lokalizálni, talán Lovászadról van szó. Nem segít a pannonhalmi levéltár Fekete Könyvében levő 18. századi másolat sem (hiányos szövegét közölte Széchényi 1901, 73–74., 1448-as keltezéssel). 157Lásd A jáki monostor magisztrátus-joga cím ű fejezetet. 158Erre legújabban Mezey 1999a, 4.; Mezey – Szentesi 1999, 13. 159A források Zlaudust er őskezű püspökként mutatják, aki határozottan igyekezett egyháza jogait érvényesíteni. Ez kiderül többek között a zalavári apáttal a tizedekről folyt perből (Mon. Vespr. I. XC–XCIII.) éppúgy, mint a birtokaival kapcsolatos magisztrátusi jogok 70
