Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.
A Ják nemzetség és monostoralapításai
rolták itt. Az északi toronyhelyiség falai mellett ülőfülkék húzódnak „ahogy a karzat közepének nyugati falát is (a kapu archivoltjával bravúrosan együtt készített) díszes ülőfülke foglalja el”. Mindez és több más építészeti megfigyelés a karzat önálló kápolnaként történő funkcióját sejteti,136 és az északi toronyalj helyisége is az építtető család használatában lehetett. Nem szabad átsiklanunk afelett, hogy a déli toronyalja, a kegyúri karzat, de a templom egész szimbolikája az átlagosnál erősebb nemzetségi reprezentációról árulkodik. A monostoralapítás ugyanis társadalmi rangot is kifejezett: a méltóságviselővel szemben támasztott társadalmi elvárás volt, hogy az illető egyházalapító is legyen. Aki esélyes volt méltóságok elnyerésére, vagyis a királyi udvar előkelő nemzetségből származó tagjainak, valamelyik birtokközpontjukon kívánatos volt monostort építeni, amellyel a család tekintélyét növelni tudták. Ez egyben jelzés is volt a király felé, hogy az építtető igényt tart az arisztokrata életformára, és ezt az uralkodó tisztségek adományozásakor vegye figyelembe. A Pok nemzetséggel kapcsolatban hívta fel a kutatás a figyelmet arra, hogy a már meglevő poki monostoruk mellé Mórichidán újabb premontrei monostort alapítottak, és ezzel bizonyították a királyi szerviensi nemzetségből a nemesi nemzetségek sorába való tartozásukat, mintegy „bebiztosítva” társadalmi felemelkedésüket. Pok Móric tettének „egyúttal az is célja lehetett, hogy bárói státusra emelkedett önmagát és övéit elhatárolja a nemzetség többi, I. Móricot a társadalmi felemelkedés útján követni nem képes ágától. A genus másik két ága ugyanis megmaradt a jelentéktelen megyei birtokosok sorában.” 137 A fenti megállapítás szinte teljes mértékben alkalmazható a Jákok esetében is. Nagy Márton egy olyan monostort szeretett volna, mint amilyen rokonának, Csépán bánnak már volt. Megtehette volna, hogy felkéri a királytól adományként Pornót, ahogyan a Győr nembeliek egyik ága a másik által már „megkezdett” Lébényt. Hogy nem ez történt, azt István szerzetes inkorporációs terve mellett minden bizonnyal befolyásolta nemcsak nagyapjának és nagybátyjának egyházépítésben való követése, hanem a nemzetség szegényebb ágaitól való elhatárolódás szándéka is. Ják szinte példa nélküli és gyakran érthetetlen vagy még nem értett művészeti sajátosságait talán azért nem tudjuk megfejteni, mert nem ismerjük az elpusztult Pornót. Az ugyancsak nagyon reprezentatív pornói monostor állhatott példaképként a jáki építtetők előtt: legalább olyan legyen az új apátság, vagy még annál is szebb. A két monostor építése a családon, illetőleg a nemzetségen 136Mezey 1999b; Szakács 2021, 59., 277–278. 137Zsoldos 1988, 54–55. 64
