Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.
A Ják nemzetség és monostoralapításai
belüli verseny eredménye volt. Ebből az következik, hogy a monostoralapításoknál az irodalomban gyakran emlegetett reprezentációs szokás és a vallási igény egymás mellett, egymást erősítve valósult meg, és nem lehet egyiket a másikkal szemben kizárólagossá tenni. Esetünkben figyelemre méltó, hogy a nemzetség egy tagja szerzetbe vonult, és a jelek szerint Márton ispán a már meglévő templom helyére, kifejezetten Szent Györgynek építette monostortemplomát. Így a 13. századi főúri vallásosság sajátos megnyilvánulásaként is értékelnünk kell tetteiket. Márton ispán üdvösségét határozottan világi módon próbálta biztosítani, szemben István szerzetesi életeszményével. Magyarországon a pornóihoz hasonló inkorporáció nem volt divatos jelenség. A szerzetbe lépett ifjú döntése következményeként nem folytatódott a család, szabad elhatározásból következett be a kihalás, amitől a középkori arisztokrata családok a leginkább féltek. Ekkoriban az egyéni akaratot háttérbe szorították a kisebb-nagyobb közösségi érdekek. Nem mindenki merte megtenni, hogy családi, országos érdekekkel szemben szuverén módon döntsön szerzetbe vonulásáról.138 Az is furcsa, hogy Csépán fia István nem családi monostorába, sem rendjének más, a pornóinál előkelőbb monostorába megy, hanem egy másik rendűbe, a szentgotthárdi ciszterciekhez. Közismert, hogy a nyugat-európai nemesek saját monostorainak az ottani örökösödési rend (primogenitura) miatt fontos „családi” funkciója is volt. Az öröklésből kimaradt fiúk, illetve a férjhez nem ment lányok számára viszonylag arisztokratikus életmódot biztosítottak, és a kiemelkedésre is lehetőséget teremtettek.139 Fügedi Erik megfigyelte, hogy a magyarországi monostorok nem játszottak ilyen társadalmi szerepet, az egyetlen példa, a mislyei prépostság esete sem egyértelmű. A magyar arisztokrata fiúk inkább a világi papságot választották, ahol általában előbb-utóbb püspökségre jutottak.140 Ezért furcsa eddigi genealógiai adataink ismeretében a Ják nem zetségből eredő egyik család utolsó tagjának elhatározása, aki serdülőkorában szerzetesi életre szánta magát. Mi állhatott döntése hátterében? Az ifjú István elhatározása mögött fölösleges egyéb okokat keresni, mint amit mindkét, az eredeti és az átíró oklevél szövege egyaránt hangsúlyoz: a hivatást. II. András szerint István, aki életkorát tekintve ugyan serdülő volt, lélekben azonban már felnőtt, az evilági mulandó értékekről és haszontalan 138Gondoljunk a királyi gyermekek házasságaira. Buzád-Hahót nembeli Buzád bán is mél tóságviselése és gyermekei születése után lépett a domonkos rendbe 1233 körül: Karácsonyi 1900–1901, 575. 139Southern 1984, 278. 140Fügedi 1991a, 57–58. 65
