Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.

A Ják nemzetség és monostoralapításai

pító a kezén levő ősi birtokokat elidegeníthesse, pontosabban a monostor­nak adományozhassa.106 Minden olyan esetben, amikor az adományozott jószágban az osztályos atyafiak valamikor örökölhetnének, szükség volt a hozzájárulásukra, különben később az adományt megtámadhatták. Az ifjú szerzetesnek, ha adományát komolyan gondolta – márpedig minden jel erre mutat –, valamint a szentgotthárdi monostornak tehát elemi érdeke lett volna az oklevélbe belefoglaltatni nemcsak a Mike javaira jogosan igényt tartó unokatestvérek (Jován fiai, Márton és Jakab), hanem a tágabb rokonság, az osztályos atyafiak beleegyezését is. Mivel az oklevélben egyál­talán nincs szó a nemzetségbeliekről és rokonokról (a határjárásban is csak mint szomszéd birtokos szerepel Márton ispán, illetőleg Jakab comes), és az iktatásnál sem volt gond, jogosan merülhet fel a kérdés: vajon következ­tetnünk-e arra, hogy az egész jogügyletbe a közelebbi és tágabb rokonság­nak valójában semmilyen beleszólása nem volt? Ennek látszólag ellent­mond, hogy a birtokokat iure hereditario tartotta a kezén az adományos. Ha volt is előzetes egyezkedés a rokonokkal, esetleges kárpótlás a „lemondá­sért” cserébe, ezt valami miatt nem rögzítette a királyi oklevél. Úgy tűnik tehát, hogy az oklevél egyedül a királlyal szemben védte az új tulajdonost. Az oklevél jogi hátterét csak úgy érthetjük meg, ha figyelembe vesszük a királyi hatalom, illetőleg a világi birtokos társadalom körében párhuza­mosan, egymás mellett élő öröklési jogszokást, amely a világi birtokosok fiági kihalása esetére vonatkozott. A királyi hatalom igyekezett korlátozni az öröklésre jogosultak körét a mielőbbi háramlás érdekében, a „világi bir­tokosok körében ellenben az a jogszokás élt, amely minden egyszeri tör­vényes öröklésen átesett birtokot – így a királyi adományból származókat is – örökölt birtoknak tartott, amelyre nézve megnyíltnak tekintette az örö­kös nélkül meghalt személy oldalági rokonságának egyéb birtokfajták ese­tében szokásos öröklési jogát.”107 Esetünkben is igazolható ennek a felfo ­gásnak a helyessége. A királyi engedélyből arra következtethetünk, hogy az adomány tárgyai valaha éppen nem a nemzetségi jog kötelme alá, hanem a királyi jog alá tartoztak. Ezért kellett az adományozónak a király­lyal szemben védeni a megadományozott egyházat a békés birtoklásban. A iure hereditario jogcímet nem szabad nemzetségi birtoklás jogaként értel ­mezni, hanem csak apai örökségként. Mike nádor nem a rokonságával kö­zösen bírt földön alapította monostorát, hanem egy olyan, feltehetően ado­mánybirtokon, amelyet az ági rokonsággal való osztály után kapott ő maga 106Fügedi 1991a, 43. 107Erre lásd Zsoldos 1994, 30. és Zsoldos 1997a, 159. Az idézet az utóbbi helyr ől való. 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom