Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.
Az 1332. évi kritikus oklevél
A fenti, oklevélben megőrzött „jelenet” azért különös, mert hét évvel korábban (1325) a kancellária a király nevében kiállított, illetőleg átírt egy másik oklevelet is a jáki monostor ügyében, amely egy vizsgálatról szólt. Akkor azonban nem az apát, hanem Ják nembeli Sitkei Lőrinc fia Kopasz kérésére a király megparancsolta a vasvári káptalannak, hogy tanúbizonysága mellett a királyi ember tudakolja meg, hogy vajon a jáki és pornói monostorok kegyuraság címén valóban megilletik-e jog szerint Kopaszt, atyafiait és egész rokonságát, ahogyan ezt ő állítja. A káptalan hamar teljesítette a feladatot, egy héttel később, 1325. május 25-én kiállított oklevelében jelentette a királynak, hogy a királyi ember és a kiküldött kanonok beszámolója szerint megtudták a jáki és pornói apátoktól, a környékbeli nemesektől és nem nemesektől, hogy a jáki Szent György-monostort Ják nembeli Nagy (Magnus ) Márton comes építette ( edificasset ), a pornóit pedig Ják nembeli Csépán bán emelte (construxisset ), ezért Ják nembeli Kopaszt, atyafiait a kegy -uraság jogosan megilleti. 17 Ennek az 1325-ös jelentésnek fönnmaradt az ere detije is, és hitelességéhez még a gyanú árnyéka sem férkőzhet. A néhány év különbséggel kiadott két oklevél első olvasásra ellentmond egymásnak. Ki alapította hát a jáki monostort: a „szent királyok” vagy Márton ispán? Melyik oklevél mond igazat és melyik valótlant? Az 1332-es oklevél felfedezője és első kiadója, az apátság történetének századeleji monográfusa, gróf Széchényi Miklós az alapításról szóló addigi véleményeket (Czinár-Fuxhoffer, Fejér, Rupp) áttekintve és összevetve azokat az 1325-ből való, kétségtelen hitelű forrással, úgy foglalt állást, hogy bár az alapítás a Ják nemzetséghez köthető, a „szent királyok” a monostort az alapítás idején nagy adományokban és szabadságokban részesítették. 18 Azt a kronológiai ellentmondást azonban nem vette észre, hogy a 13. század első felében működő alapító Márton ispán korában kik is voltak azok a bizonyos „szent királyok”. Széchényi könyvének ismertetője, Pór Antal már felfigyelt oklevelünk azon állításának furcsaságára, hogy az alapítás idején Jákot a „szent királyok” dotálták, magyarázatkísérlete azonban nem túl meggyőzőre sikeredett. Szerinte ugyanis nem kell feltétlenül Szent Istvánra vagy Szent Lászlóra gondolnunk, mert a szent királyokra való hivatkozás „olyan szólásmód, mellyel azon időben a királyok elődeiket rendesen megtisztelték”.19 Pór szerint konkrétan IV. Bélát kell értenünk a szent 17HU-MNL-OL-DL 2300. – Közlése: Zala I. 181. – 1327-es átírása: HU-MNL-OL-HU-MNLOL-DF 209124. – HU-MNL-GYMSMLS 4623, Niczky cs. lt. 22 – Urk. Burg. III. 242–243. (444. sz.) – Regeszta: AOkl. XI. 184. 18Széchényi 1901, 8–9. 19Pór Antal ismertetése Széchényi könyvér ől: Pór 1901. 20
