Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.
A jáki apátság és kegyurai a középkor második felében
épp azidőtájt veszítik el vagy szabadulnak meg tőle, amikor a 13. századi nemzetség intézménye is felbomlik. Zselicszentjakabhoz és Szerencshez hasonlóan a jáki monostor jövedelmeire is igényt tartottak az Anjou-kori kegyurak, mindaddig, amíg a Zsigmond-korra meg nem változott a közfelfogás e tekintetben. A nemzetségbeliek monostorhoz való ragaszkodása a 15. században viszont éppen nem mutatható ki, holott a kéttornyú épület jelentős értéket képviselt.251 Ez bizonyára azzal függ össze, hogy ha már a jövedelmekből nem részesedhettek, a kegyuraság terheit sem akarták viselni. A monostorba való temetkezésről, az apátság esetleges kegyeleti szerepéről az utóbbi évek régészeti feltárásai során előkerült, nagyszámú sírlelet antropológiai feldolgozásának elkészültéig nem mondhatunk semmit. Az Ellerbachok a jelek szerint jól bántak mindkét régi monostorral. Ellerbach János 1499-ben kelt végrendeletében egy jáki birtokrészt hagyott a jáki és a pornói monostorok, és a jáki Szent Jakab-templom tatarozására. 252 A jáki állagmegóvásra tett intézkedés a többi Ellerbach egyház – így a pálos kolostoruk – dotálása mellett a halál előtt álló utolsó családtag lelkiismereti kötelessége volt. A jáki apátság hosszú hanyatlását és az épületegyüttes részleges pusztulását mindez talán alig befolyásolta. A jáki monostor esete szemléletes példát ad arra, hogy mi lett a sorsa egy 13. századi előkelő nemzetség által alapított, akkor még egyházi és társadalmi funkciókat ellátó intézménynek a középkor második felében, előbb az alapítónál sokkal szegényebb nemzetségi ágak, családok birtokában, majd egy „idegen” arisztokrata família védelmében. 251Az építmények értékére: Fügedi 1991a, 50–60. 252Item tolalem portionem nostram possessionariam, in Dyak habitam, sew pecunias nostras super illam habitas legamus ad fabricas monasteriorum Sancti Georgii martiris in eadem possessione Dyak aliter Thyak vocata et Sancte Margarethe in Porno fundatorum et ecclesie beati Jacobi apostoli in dicta Thyak fundate, ita videlicet, quod directam et equalem medietatem totalis portionis nostre predicte in ipsa Dyak habite ad fabricam et tecturam monasterii Sancti Georgii predicti et ecclesie beati Jacobi apostoli ibidem habite, aliam vero directam et equalem medietatem ad fabricam dicti monasterii Sancte Margarethe virginis et martiris in dicta Porno fundati. HU-MNL-OLDL 19510. (NRA 483 10). Kiadása: Széchényi 1901, 79–82. A 16. századi másolatban „a másoló nem lehetett biztos a végrendelet olvasatában: előbb 1499-et akarhatott írni, majd a kilencvenet áthúzta, és 1489-et írt. Bizonyos Ellerbach Jánossal foglalkozó feldolgozások az 1489-es keltezést vették át, holott a végrendelettel közel egykorú pálos Inventarium is 1499-et ír, továbbá az 1489-es dotálásnak a végrendelet tartalma is ellentmond.” Bándi 1987, 38. meggyőzően bizonyította az 1499-es keltezést. Mezey – Szentesi 1999, 18. véleményével szemben nincs okunk azt feltételezni, hogy „ez a végrendelet azonban nem lépett érvénybe”. 101