Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.
Ják helye az ország monostorhálózatában
Ják helye az ország monostorhálózatában Régi kiváltságlevelek és a tűzvész Források hiánya miatt semmit sem tudunk arról, hogy a monostor – mint láttuk, de facto kegyurak nélkül – miként vészelte át a tartományúri hatalom időszakát. Az 1256 és 1321 közötti időből egyetlen adatunk sincs az apátságra. Ez a forráshiány csak részben magyarázható azzal, hogy a kegyúri család kihalt, levéltára pedig elkallódott. Ha Ják a környék jelentős egyházi intézménye lett volna, nemcsak elszórt utalások maradtak volna fenn róla, hanem saját írásbeliségéről is hallanánk. Pápai vagy uralkodói felhatalmazásból egyházi és világi bírósági ügyekben is eljártak a bencés apátok, a bencés konventek oklevélkiadásának kezdete pedig pont az apátság alapításának idején kezdődött a 13. század elejétől. Bár az apátság egyik legkorábbi említése éppen az apát „közügyekben” való részvételével kapcsolatos – 1223-ban a soproni ispán oklevelében tanúként –,253 a kés őbbiekben csupán András országbíró 1240-ben íródott oklevele tudósít arról, hogy az országbírót ennek embere a jáki apát saját pecsétje alatt kiadott oklevéllel tájékoztatta (homo noster sub sigillo abbatis de Iak nobis intimavit ) bizonyos kenézi föld határjeleiről. Az elveszett, és csak ebből az utalásból ismert, a jáki apát pecsétjével hitelesített oklevelet nem tekinthetjük a jáki konvent hiteleshelyi kiadványának, csupán a poroszló ténykedéséről a jáki apát bizonyságával készült, hiteleshelyi jellegű apáti oklevélnek.254 A jáki konvent, a környékbeli magánalapítású apátságoktól eltérően, a későbbiekben sem kapcsolódott be a hiteleshelyi munkába. Míg Kapornak és a premontrei rendű Türje 13. századi előzmények után a 14. század első felében, Dömölk (1334–1351) és Csatár is a 14. század első évtizedeiben korlátozott mértékben ugyan, de állított ki hiteleshelyi okleveleket, addig a jáki konventtől nem maradt fenn egyetlen hasonló jellegű kiadvány sem. Ennek nemcsak a vasvári káptalan túlságosan közeli elhelyezkedése volt az oka, amely nem kedvezett hasonló hatáskörű intézmény kifejlődésének, hanem minden bizonnyal az is, hogy a kegyúri bizonytalanság és a kegyurakkal folytatott harc, a monostor kiszolgáltatottsága aláásta a konvent tekintélyét. Ez mindennél világosabban beszél az apátságnak az ország monostorhálózatában betöltött jelentéktelen társadalmi szerepéről. 14. századi adataink közül az elsőből, a már tárgyalt 1321-es oklevélből arról értesülünk, hogy „a békétlen idők nyomorúsága, az élelmiszerek és 253HU-MNL-OL-DF 208360. – HU-PBFL-Borsmonostor 85-1-6. – Közlése: Urk. Burg. I. 92–93. (128. sz.) 254Solymosi 1996a, 488. 102
