Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)
MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára
véltári Osztályának arra, hogy a „talált iratokat” ajánlják fel cserére a román levéltárakban maradt Szatmár megyei szolgabírói iratokért és az anyakönyvekért. 1969 márciusában a cserét egyidejűleg hajtották végre Nyíregyházán. Három járás főszolgabírójának 1890—1901 közötti, 919 csomónyi iratát hozták a román levéltárosok Nyíregyházára, de az anyakönyvek ekkor sem kerültek átadásra.9 A levéltár fenntartója ebben az évben az állam helyett már a megyei tanács volt. Az intézmény neve is változott: előbb Szabolcs-Szatmár megyei Tanács VB Levéltára, majd Szabolcs-Szatmár megyei Tanács Levéltára, végül Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár lett. 1974-ben új korszak kezdődött az egyre több munkatárssal dolgozó levéltár életében. A megyeházi évszázados lét után új helyre, a volt pénzügyigazgatósági épület földszintjére, a Benczúr tér 21. sz. alá költözött. Az épületen osztozott az emeleten működő múzeummal, amely a gazdasági ügyeit is intézte a levéltárnak. A férőhelyhiány azonban a költözéssel csak rövid időre oldódott meg. A gond enyhítésére az 1980-as évek végétől a Nyíregyházától 20 km-re fekvő Nyírtelek-Varjúlaposon két régi épületet alakítottak át levéltári raktárrá. Itt kaptak helyet a 20. század második felében keletkezett fondok. A befogadóképesség azonban itt is végesnek bizonyult. Napjainkban az iratképzőknél lévő, maradandó értékű iratokból csak kevés kerülhet be a levéltárba. Szükség van újabb raktárakra, hogy levéltári őrizetben legyen minden, a megye története szempontjából fontos irat. A rendszerváltást követően a megyei közgyűlés 112/1992. (XI. 27.) sz. határozatával az intézmény Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára néven jogi személyként működő, önállóan gazdálkodó költségvetési szervvé vált. 1999-ben, Nagy Ferenc igazgatósága alatt átköltözhetett első önálló épületébe a Széchenyi u. 4. szám alá, ahol már lehetőség nyílt a szolgáltató funkciók ellátása mellett a levéltár-pedagógiai munka keretében diákcsoportok fogadására, közművelődési programok lebonyolítására, sőt adottak lettek a technikai lehetőségek a digitális információs világba történő bekapcsolódásra is. 2010-től Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár néven, gazdaságilag a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Múzeumok Igazgatóságához integráltan, de továbbra is önálló jogi személyként működött az intézmény 2012. szeptember 30-ig. Közben 2012. január 1-től az önkormányzati fenntartás - hasonlóan a többi megyei levéltárhoz — megszűnt, s a nyíregyházi levéltár is állami tulajdonba került. Fenntartójává a megyei kormányhivatalon belül létrehozott Megyei Intézményfenntartó Központ (MIK) vált. Ez az állapot rövid ideig állt fenn, mivel 2012. október 1-től a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárat is beolvasztották az ugyan ekkortól létrejövő Magyar Nemzeti Levéltárba (MNL). Ettől kezdve az intézmény a Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára néven az MNL tagintézménye lett. *** A levéltár különböző helyen lévő raktáraiban ma közel nyolcezer iratfolyómétemyi anyagot őriz. A nemesi vármegyék, a községek és városok iratai mellett a központi épületben kutathatóak a jogszolgáltatás területi szerveinek, a különböző intézményeknek, intézeteknek, egyesületeknek, testületeknek, az egyházi és gazdasági szervezeteknek, szövetkezeteknek, vállalatoknak, családoknak és személyeknek a dokumentumai.10 Szabolcs vármegye anyagában a legrégebbi irat 1335-ös, Szatmáréban 1453-ös keltezésű. 1550-től kezdődnek a szabolcsi, 1593-tól a szatmári közgyűlési jegyzőkönyvek. A szabolcsi közgyűlési iratok szép számmal megmaradtak, a szatmáriaknak csupán kis része került Nyíregyházára, nagy többségüket Kolozsváron őrzik, mint ahogy a szatmári levéltár más fondjait is. A városok levéltárában, ahol általában a 17. századtól maradtak fenn iratok, különleges kincs Nyírbátor első, 1330-as évekbeli oklevele. A községek iratai zömmel 18-20. századiak, Nagyar községnek azonban megmaradt egy 1688-ból származó, magyar nyelvű irata is. 9 MNL SzSzBML VIII. 721. 175/1969. 10 Az iratanyag 1848-ig terjedő részére vonatkozóan 1. Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Bp., 1970.; Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába 1. Általános rész 3. Megyei levéltárak és forrásközlések. Főszerk.: Kosáry Domokos. Szerk.: Kulcsár Krisztina-Szakály Orsolya. Bp., 2008.; Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába 1 Általános rész 4. Városi, mezővárosi és községi levéltárak és forrásközlések I-II. Főszerk.: Kosáry Domokos. Szerk.: Kulcsár Krisztina-Szakály Orsolya. Bp., 2015. 246
