Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)
MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára
Külön figyelmet érdemelnek a gyűjteményes fondok, amelyek magukba foglalják az oklevelek mellett a pecsétgyűjteményeket, a térképeket, a reformkori törvényhatósági tudósításokat, Kölcsey Ferenc ország- gyűlési követjelentéseit, az egyedi gazdasági, kulturális feljegyzéseket, nyomtatványokat, valamint a hazai és külföldi levéltárakban fellelt, régiónkra vonatkozó iratok másolatait. A gyűjteményben 72 Mohács előtti, 37 darab 1550-1995 közötti oklevél, valamint 70 szatmári és 35 szabolcsi címeres nemeslevél található. Az oklevelek közül a legrégebbi 1300 körüli. A személyes történelmet tükrözik vissza a helyi kötődésű jelentős családok és személyek iratai. Mennyisége és információgazdagsága miatt kiemelkednek közülük a Czóbel, az Eötvös, a Mikecz és a Szarka családok, valamint Molnár József, Porzsolt István, Fábián Lajos, Péter-Szarka László, Balogh István és Margócsy József iratai. Az intézmény iránti közbizalom jeleként napjainkban további ajándékozással bővülnek ezek a fondfőcsoportok. A legkutatottabb irattípus az anyakönyv. A szabolcsi településekről az általában 1828-tól vezetett római és görög katolikus, evangélikus, református anyakönyvek másodpéldányai, valamint zsidó anyakönyvek kerültek a levéltár őrizetébe. A szatmári és beregi helységek közül csak néhány gyülekezet matrikulái, illetve anyakönyvi irattöredékei találhatóak Nyíregyházán. A szatmári anyakönyvek a szatmárnémeti, a beregiek a Kárpátaljai Állami Levéltár ungvári központjában kutathatóak. A kézműipar történetének feltárásához nélkülözhetetlen és becses források a céhek,11 az ipartársulatok és ipartestületek, majd KIOSZ-ok helyi csoportjainak fondjai, valamint a 20. századi gazdálkodó egységek: vállalatok, szakszövetkezetek, napjainkban pedig a kft-k, bt-k megmaradt és átadott dokumentumai. Az iskolai iratok nagyobbrészt 20. századiak, azonban a nyíregyházi evangélikus gimnázium, a nagykállói állami gimnázium és néhány elemi iskola megőrizte és átadta 19. század végi naplóit, évkönyveit, ügyviteli iratait is. A kisebb-nagyobb közösségek legeltetési társulatai, a közbirtokosságok, a földműves szövetkezetek, a nemzeti és községi földigénylő bizottságok, továbbá a 20. század második felében a helyi termelőszövetkezetek iratai a településeken belüli birtokmegoszlás, földtulajdonlás, gazdálkodás vizsgálatához elengedhetetlenek. A tanácsok, valamint a törvényszékek, járásbíróságok, államügyészségek, hitbizományok, illetve a nép-, járási-, városi ügyészségek és bíróságok, a közjegyzők korábban átvett anyaga mellett illetékességből napjaink közigazgatási és jogszolgáltatási szervezeteinek aktái is lassan-lassan levéltárba kerülnek. A folyamatosan gyarapodó iratanyagnak ma már csak kisebbik felét alkotják a régi vármegyék levéltárai vagy levéltári töredékei. A levéltár zárt szakkönyvtára 21 ezer kötetes. A helytörténeti kiadványok mellett köztörténeti, segédtudományi írásokat, elektronikus dokumentumokat is találnak itt a kutatók. Szabolcs vármegye levéltára11 12 „A megyénél rendszeresebb iratmegőrzésről csak a 14. század negyvenes éveitől lehet beszélni, ettől kezdve tartották meg alkalmasint a megye székhelyén a különféle registrumokat és a protocollumok helyettesítésére szolgáló oklevélmásolatokat vagy kivonatokat. Ezeken kívül már minden bizonnyal voltak a megye birtokában fontosabb kúriai vagy hiteles helyi oklevelek is. Valamiféle levelesládája vagy leveles zsákja tehát már a 14. század második felében lehetett a megyének. ”13 A forrásokban eddig fellelt első adatok 17. századiak. 1615-ben a megyegyűlés arról rendelkezett, hogy Petneházi Istvánnak, a vármegye Pozsonyba küldött kö11 A nagykállói és nyírbátori iratok a 17. századtól, a nyíregyháziak a 18. századtól, a mátészalkaiak a 19. századtól maradtak meg. 12 A levéltár történetéről részletesebben 1. Balogh István: Szabolcs vármegye levéltára (1748-1849). Levéltári Közlemények, 44-45. 1973-1974. 31M6.; Balogh István: Szabolcs vármegye levéltára (1550-1767). In: Szabolcs-szatmár-beregi Levéltári Évkönyv, 14. Szerk.: Galambos Sándor-Kujbusné Mécséi Éva, Nyíregyháza, 2000. 207-243.; Balogh István: Szabolcs vármegye és levéltára (1768-1786). In: Szabolcs-szatmár-beregi Levéltári Évkönyv, 16. Szerk.: Henzsel Ágota. Nyíregyháza, 2003. 251-275. 13 Istványi Géza: A megyei levéltárak első nyomai a XIV. században. Levéltári Közlemények, 15. 1937. 245-249. http://archivportal. arcanum.hu/mltk/opt/al 30322.htm?v=pdf&q=%28WRD%3D%28Szabolcs%20megye%29%29/LEVKOZL&a=list Lekérdezés: 2015. 12. 12. 247
