Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)
Útmutató a kötet használatához
ÚTMUTATÓ a Békés, Bihar, Csatiad, Szatmár vármegyék és Kővár-vidék iratainak, illetve az 1918/1919-as éveket követően Magyarországra került erdélyi vonatkozású fondtöredékek használatához Magyarországon az állami-, szak-, egyházi- és egyetemi levéltárakban őrzött iratanyagokat nem egységes rendben (struktúrában) kezelik. A MNL OL 1945 előtti iratai például A-tól Z-ig terjedő szekciókba vannak besorolva. A szekciók anyaga egy, vagy több levéltár anyagát, esetleg több gyűjteményes fond iratait is tartalmazhatja. Ezzel szemben a MNL OL 1945 utáni iratai, valamint az MNL megyei tagintézményeinek dokumentumai, valamint a városi önkormányzatok által fenntartott levéltárak azonos típusú anyagai/fondjai alkotnak egy-egy fondfőcsoportot. Például egy fondfőcsoportot alkotnak az intézetek, intézmények (többek között a különböző típusú iskolák), a testületek, az egyesületek, az egyházi szervezetek, a családok, a személyek, a gyűjtemények és a külön intézkedéssel levéltárba utalt iratok (az állami anyakönyvi másodpéldányok, a választások, a népszavazások, a népi kezdeményezések iratai). A többi fondfőcsoport iratai időben tagoltak, s gyakorlatilag az 1945-1989 közötti időszakot, valamint a rendszerváltozás (1990) utáni időszakban keletkezett azonos típusú iratképzők fondjait gyűjtik egységbe. 2002-ig összesen 37 római számmal jelzett fondfocsoportba tartoztak az előbb említett levéltárak iratai. A valóságban azonban ezek száma jelenleg már csak 29 főcsoportot jelent, mivel 2002-ben a szakma a szovjet levéltári rendszert leutánzó, s a mindenkori politikai kurzushatárokat követő fondstruktúrából 8 fondfőcsoportot kiiktatott, például az 1918/1919-es, az 1945-1950 közötti korszakhatárokba tartozókat, s az összetartozó, de politikai meggondolásokból eddig szétválasztott fondokat újra egy fondcsoportba, fondfocsoportba egyesítette. A fondfőcsoportos tagolásban a főcsoportok fondcsoportokra, azok fondokra, az utóbbiak pedig állagokra tagolódnak. A fond a levéltári anyag tagolásának alapegysége. A hivatalos terminológia szerint egy fondot alkotnak az azonos iratképzőtől (például szervtől vagy személytől) származó iratok. A fondon belül szervezeti felépülésük, vagy tárgyuk, esetleg külső formájuk alapján elkülönülő irategyüttesek alkotják az állagokat. A fondfőcsoportok fondcsoportokra tagolását az alábbi példával szemléltetjük: Az ún. IV-es fondfőcsoporton (Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok) belül külön fondcsoportba vannak például besorolva az 1848 előtti feudális kori fondok, ugyancsak külön fondcsoportot alkotnak az 1848/1849. évi forradalom és szabadságharc iratai, továbbá az 1850 és 1860 közötti neoabszolutizmus kori iratok, valamint az 1861 és 1867 közötti ún. provizórium időszakának fondjai. Ez egyben azt is jelenti, hogy 2002 után sem sikerült egy-egy fondfőcsoporton belül a szakmának a fondokat egyesítenie. A következetes fondegyesítések ugyanis olyan rendező és segédletkészítési munkákat róttak volna a magyarországi levéltárakra, amelyek hosszú évtizedekre lekötötték volna a levéltárak minden energiáját, s az újabb kihívásokra, mint például a digitalizálásra, az adatbázisépítésre, vagy a hagyományos szervellenőrzésekre, vagy a közművelődésre egyáltalán nem maradt volna kapacitásuk. Szintén fondfőcsoportos rendszerben (összesen 13-ban) őrzik a Hadtörténelmi Levéltár anyagát, azonban ezek a főcsoportok egyáltalán nem azonosak a megyei levéltárak és az MNL OL 1945 utáni anyagánál alkalmazott fondfőcsoportokkal. A megyei levéltáraknál az I. fondfőcsoport például az államhatalom felsőbb szerveinek iratait jelöli, míg a hadi levéltárban az I. főcsoportba az országos katonai hatóságok iratai tartoznak. A Hadtörténelmi Levéltár fondfőcsoport) airól bővebben 1. az MNL OL és a szaklevéltárak erdélyi vonatkozású fondjai jegyzékének 3. kötetét. Hasonlóan egyedi a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár fondstruktúrája, amelynek erdélyi vonatkozású anyagát szintén az MNL OL és a szaklevéltárak erdélyi vonatkozású fondjai jegyzékének 3. kötetében közöljük. 19
