Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)
Útmutató a kötet használatához
Sajátos fondszerkezettel rendelkeznek Magyarországon az egyetemi levéltárak és a különböző felekezeti gyűjtemények levéltárai. Mindkét levéltártípusnál szerencsére sikerült egy olyan egységes levéltárstruktúrát kialakítani, amely hazánkban a számítástechnika számára egységesen értelmezhető. Mivel ezen két utóbbi levéltártípus, valamint a Magyar Tudományos Akadémia anyagai a magyar-román levéltári egyezmény értelmében nem kerülnek be a Magyarországon fellelhető erdélyi vonatkozású fondok jegyzékébe, ezek fondstruktúráját nem ismertetjük. A magyar levéltári rendszerben minden fond rendelkezik törzsszámmal. A megyei levéltárakban ez az adott levéltár nevének rövidítéséből, a római számmal jelölt fondfőcsoport számából és az arab számmal jelölt fondszámból áll. Állagos fond esetében ez még kiegészül az ábécé kisbetűjével is. Például Bihar vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei az alábbi törzsszámot kapták: MNL HBMLIV. 1. a. A magyarországi vidéki levéltárakban őrzött, s 1919/1920 előtt keletkezett erdélyi vonatkozású fondok és állagok jegyzéke abban a vonatkozásban megegyezik az eddig megjelent kötetek szerkezetével, hogy itt is közöljük minden egyes fond számát, nevét, évkörét és terjedelmét, valamint a kutathatóságra vonatkozó adatokat. Viszont a fond és állag nyelvére csak akkor utalunk, ha a bennük található iratok nem magyar nyelvűek. Annyiban azonban eltérünk az eddig megjelent kötetekben alkalmazott gyakorlattól, hogy jelen kötetben minden egyes fondnak és állagnak megírtuk a történetét. Gyakorlatilag rövid intézménytörténetet közlünk minden egyes fondról és állagról, amelyben leírjuk, hogy hogyan keletkezett a fond (milyen jogszabályok hívták életre, vagy milyen hagyományok alapján keletkezett), milyen típusú, milyen tárgyú iratok találhatók a fondban és állagaiban. Minden egyes irattípusnál az esetek többségében azt is megadtuk, hogy azok mely raktári egységekben találhatók. Továbbá megadtuk a fond és állag irattári rendszerét is, valamint a kutathatóságra vonatkozóan azt, hogy mely segédleteket lehet használni az iratokhoz a kutatás során, illetve utalunk arra is, hogy a fondok és állagok mely részéhez nincs korabeli, vagy utólag készített segédlet. Tehát Magyarország vidéki levéltáraiban és a gödöllői egyetemi levéltárban őrzött erdélyi vonatkozású fondokat tartalmazó kötet több mint fond- és állagjegyzék, gyakorlatilag repertórium. Az egyes megyei levéltárak fondjai elé azért írtunk viszonylag bő Bevezető tanulmányokat, hogy tisztázni tudjuk az országhatárokkal kettévágott megyék levéltári anyagainak kálváriáját Trianont követően. A ma Romániához tartozó településekre vonatkozó egyházi anyakönyvi másodpéldányok és 1895 utáni állami anyakönyvek csak igen töredékesen találhatók a kötetben közölt levéltárak anyagai között. Azonban nagy utánjárással megpróbáltunk minden egyes ilyen vonatkozású iratot feltárni, s a (család)kutatók számára közkinccsé tenni. A kötetben előforduló rövidítéseket egy összevont jegyzékben közöljük. Közöljük továbbá a töredékes fondokat tartalmazó levéltárak elérhetőségeit is. A kötetben szereplő Bihar és Szatmár vármegyék magyarországi levéltárakban található fondjait (levéltárait) teljes terjedelmében repertórium szinten adjuk közre, mivel a történelem hosszú évszázadai alatt ezen közigazgatási egységekhez tartozó települések nagy része a trianoni döntést követően Romániához került. Csanád vármegye levéltárának ismertetésénél viszont más eljárást alkalmaztunk, mivel a vármegyétől mindösszesen csak 4 település és 4 puszta került a trianoni döntést követően a Román királysághoz. Ezért csak azon járások fondjairól készítettünk repertórium szintű leírást, amely járásokból átcsatolások történtek Romániába. így például a: • Battonyai járásból: Kisiratos a hozzá tartozó Iratos pusztával és Tornya. Variasháza és Vizes pusztával; • Nagylaki járásból: Nagylak és Saiténv a hozzá tartozó Töviskes pusztával lett elcsatolva. Továbbá azon fondokat ismertetjük még repertóriumszinten, amelyekben név szerint szerepelnek az elcsatolt települések, illetve amelyekben községszinten vannak felsorolva Csanád vármegye települései. A többi Csanád vármegyei fond ismertetésénél, mivel esetleges, hogy tartalmaznak-e az elcsatolt településekre és pusztákra vonatkozóan releváns adatokat, csak a fond nevét, az iratok évkörét, terjedelmét, valamint az irattípus szerinti felsorolást adjuk meg. Pl. 20
