Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)
MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára
Fondszám , Rsz. Fond/gyűjtemény, állag megnevezése, tartalma, nyelve Évkor lfm Állag 8. BIHAR VÁRMEGYE II. JÓZSEF-FÉLE TÖRVÉNYSZÉKE 1787-1790 7,00 (IUDICIUM SUBALTERNUM) IRATAI A II. József által kiadott rendeletek között az 1785. szeptember 25-i, november 23-i, december 12-i, majd az 1786. évi utasítások a magyar bíróságok átalakítására voltak hivatottak. Intézkedései azt célozták, hogy a teljesen rendi-feudális magyar jogszolgáltatás fórumai helyett független bíróságokat hozzon létre. Legfőbb ítélőszékké a hétszemélyes tábla vált, az alsó fokú közigazgatás és jogalkalmazás szétválasztására csak később került sor. A bíróság tevékenységét az uralkodó és a nagyváradi kerületi hatóság különböző ügyviteli szabályokkal állandóan kézben tartotta. Nagy számban maradtak fenn olyan rendelkezések, vagy intézkedésekről szóló határozatok, amelyek magánszemélyek részéről felmerült panaszok kivizsgálását, s a megtett intézkedéseket tartalmazzák. Ezek között találhatók meg a vármegye területén élő jobbágyok, mezővárosi polgárok és nemesek, főként vagyonjogi kérdéseket érintő kérvényei. Az iratok három állagra tagolódnak: ügyviteli iratok, pertestek, rendkívüli peres eljárás iratai. Az állagokon belül kezelt irategyüttesek követik a II. József által elrendelt ügykezelés rendjét. Az elnöki hatáskörben keletkezett ügyintézés anyagától a jogszabályokon keresztül a gyámügyig találhatók az állagokban iratok. Az egyes állagok irattári rendszere az egykorú regisztratúrát követi és annak megfelelően kútfőkre (=fons, fasciculus) tagolódik. A kútfőkön belül gyakorlatilag az alapszámok rendszere érvényesül, habár következetlenül. A fond segédkönyvekkel való ellátottsága gyenge, mindössze töredékes elenchusok maradtak fenn. Kutatásuk ezért darabonkénti átnézéssel történhet. a.) Ügyviteli iratok 1787-1790 Az iratok belső ügyviteli okmányokat, rendeleteket, végrehajtásokat, büntetéskiszabásokat, gyámügyeket tartalmaznak. Általában a József- kori jogalkalmazás polgári és büntető ügyeiben bírnak forrásértékkel. Legnagyobb fonsot alkotnak a levelezések (8-9. fons), amelyek nem is tárgy szerinti nyilvántartást képviselnek, hanem a bírói testület megkereséseit tartalmazzák a legváltozatosabb ügyekben. Hiányoznak a 6., a 11-13. és a 15. fonsok iratai. 1. Fons 1. Belső, „kebelbeli” ügyek (Gremialia) 1787/1788. Fons 2. Szabályrendeletek (Intimata normalia) 1787/1788. 2. Fons 2. Ua. 1789/1790. Fons 3. Magánszemélyek ügyeit érintő rendeletek (Mandata causas privatorum tangentia) 1787-1788. 3. Fons 3. Ua. 1789-1790. 4. Fons 4-5. L. a 8/b. állagot. Fons 6. Hiányzik. Fons 7. Büntetéspénzek (Incassationes) 1788-1790. 5-7. Fons 8. Levelezések (Correspondentiae) 1787-1790. 1,60 171
