Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)
MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára
Fondszám , Rsz. Fond/gyűjtemény, állag megnevezése, tartalma, nyelve Évkor Ifm Állag törvényszék, bár az önálló iratkezelés csak később kezdődött. Az 1721. évi szabályrendeletet 1745-ben megújították, amikor már meghatározott napokra állapították meg a sedria összehívását, ami természetesen több napos, vagy hetes tárgyalási időszakot jelentett. A vármegyei törvényszék szervezete az önkormányzat irányítása alatt egészen 1786-ig fennmaradt. Működése csupán átmenetileg szünetelt, miután II. József 1785. november 23-án a magyar bíróságok számára egységes ügyviteli szabályzatot adott ki, majd 1785. december 12-én a magyar jogszolgáltatási szervezet teljes átalakításáról intézkedett. II. József halála után a korábbi rendszer lépett ismét életbe, s fennmaradt a Bach-korszakban bekövetkezett változásokig. A vármegyei törvényszék helye egybeesett a közgyűlések mindenkori helyével: Váraddal, Diószeggel, Biharral és Kismarjával. Az állagok irattári rendszere változó, s ezért azokat nem lehet egységessé tenni, de más volt az ügyek természete is. Az állagokon belül sem lehetett azonos rendszert kialakítani, mert ugyanazoknak az ügyfajtáknak másfajta kezelése folyt 1790 előtt és 1791 után. Ezt a kettősséget levéltárosok vezették be, majd az továbbra is fennmaradt. A fond kutatása — tekintve, hogy az anyag nagy részének eredeti mutatói is megvannak, majd némely állaghoz pótlólagosan darabszintű segédlet is készült —jól megoldott. a.) A Polgári Törvényszék ügyviteli és peren kívüli eljárási iratai (Acta 1725-1848 13,44 sedriarum civilium) (-1850) Az ügyviteli és peren kívüli eljárások iratait a 18-19. században kötötték be, addig fogalmazványszerűen feküdtek a levéltárban. A kötetekben szereplő ügyek évek szerint nem különültek el. Az állagon belül önálló egységet alkot a perek összesítő könyve, benne perkivonatokkal és az 1849. évi perösszesítővel. Az állag irataihoz lajstrom és mutató áll rendelkezésre. A mutató utal az évszámra és a könyvben lévőfasciculus számára, valamint az ügyirat sorszámára. Az év és a sorszám idézése a kutatásnál elég tájékoztatást nyújt, mert a fasciculus jelzésnek nincs jelentősége. 1-71. Polgári törvényszéki iratok (Acta sedriarum civilium) 1725-1850. 72-78. Bihar vármegye polgári törvényszéke iratainak lajstroma (Repertorium actorum sedriarum civilium comitatus Bihariensis) 1725-1787, 1791-1830. 79-82. Bihar vármegye polgári törvényszéke irományainak mutatója 1831-1850. 83. Bihar vármegye nemesi törvényszéke iratainak lajstroma (Repertorium actorum nobilitarium sedriarum civilium comitatus Bihariensis) 1725-1850. 84. Perek összesítő könyve 1830. szeptember-1849. 165
