Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)
MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára
Fondszám , Rsz. Fond/gyűjtemény, állag megnevezése, tartalma, nyelve Évkor Állag b.) Ügyészi vizsgálatok (Inquisitiones) 1699-1845 Az ügyészi vizsgálatok két önálló sorozatból állnak: a büntetőügyekben végrehajtott tanúvallomásokból, valamint az ún. boszorkányperekből. Az egykorú iratkezelés az iratokat nem látta el semmi féle jelzettel, Az ügyiratok lényegében nem ítéleteket tartalmaznak, hanem kihallgatási ügydaraboknak minősülnek. Korabeli segédlet egyik sorozathoz sem készült, ezért a levéltár 1971- ben darabszintű segédletet állított össze, amely regesztaszerűen megadja minden egyes irat tartalmát, feltünteti az irat mesterséges jelzetét: a sorszámot és az évet. 1. Ügyészi tanúvallatások (Inquisitiones) 1700-1845. 2. Boszorkányperek, paráznasági perek vizsgálatai 1699- 1773. c. ) A Polgári Törvényszék törvénykezési jegyzőkönyvei (Protocollum 1725-1848 sedriale) (-1850) A peren kívüli bírósági eljárás köteteihez hasonlóan ezeknek az iratoknak is legfőbb jellemzőjük a több évre terjedő irategyüttesek kialakítása. A számozás és a jelzetelés éppen ezért nem egyetlen évre szólóan különbözteti meg az iratokat, hanem évcsoportokat vesz figyelembe, s a köteten belül az első laptól az utolsóig halad növekvő számsorrendben. A számozás az önálló köteteknél újrakezdődik. A rendszert még Viser Lipót alakította ki, igazodva a közgyűlési iratok kezelésében kialakított elvekhez. 1-27. Bihar vármegye polgári törvényszéke jegyzőkönyvei, lajstromai (Protocollum sedriarum civilium comitatus Bihariensis) 1725-1850. 28. Ua. 1757-1762. (Másolati könyv.) d. ) Polgári perek (Processus civiles) 1702-1846 (-1865) A polgári perek sorában az osztályos, az örökösödési, a zálog és a birtokperek játszottak nagy szerepet, miután a vármegye nemességének életében az ingatlantulajdon, elsősorban a földbirtok volt a legfontosabb. A polgári perek iratainak önálló kezelését az 1770-es években kezdték meg, majd Viser folytatta, de az általa készített segédlet minden korábbi elvet figyelmen kívül hagyott. A pertestek lajstromozását Viser utódai is folytatták, de a számokat újból 1-nél kezdték. Ezért egyetlen olyan lajstrom sincs, amely határozott időrendet tüntetne fel. Bármilyen lelkiismeretes volt is a rendezés a 18-19. században, sok per még így is kimaradt a számbavételből. Ezeket a kimaradt pereket a levéltár 1957-ben rendezte és a felperesek neve alatti sorrend kialakításával önálló sorozatként vette nyilvántartásba. A válóperekről és a Váradi Káptalan birtokainak összeírásáról is maradtak fenn iratok. Az iratok különböző számsorrendekben, valamint perek szerint csoportosítva (1-216. rsz.-ok) Ifin 0,23 3,37 35,47 166
