Pál-Antal Sándor (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 12. Maros megye (Budapest - Bukarest, 2014)
Bevezetés - 4. Útmutató a fondjegyzék használatához
rendezése és nyilvántartással való ellátása több tekintetben is eltér a magyarországi gyakorlattól. Ezért a jelen fondjegyzéket nem a 2009-ben készült Példatár a területi általános és a települési önkormányzati levéltárak új fond(jegyzék-) szerkezetéhez című magyar útmutató szerint állítottuk össze, hanem a rendelkezésünkre álló román nyilvántartásokhoz, illetve az 1969 és 1983 között kialakított román Útmutatóhoz (îndrumător) igazodtunk. A fondok elnevezésével kapcsolatosan megemlítjük, hogy a román nyelvű változatában a fondok és gyűjtemények a román hivatalos nyilvántartásokban lévő megnevezést viselik, a magyar nyelvű változatban a fondcímek az intézmények korabeli magyar névhasználatához igazodnak. Ezen szabály alól kivételt képeznek a családi és személyi iratok. A magyar családi levéltárak esetében a fondmegnevezés összetevőinek első eleme a családnév, utána következik - ha van - az előnév, majd a származási és a lakhely. A magyar személyek levéltárainál a fond a személy családnevével kezdődik, ezt követi a keresztnév és más összetevők (például dr., gr.). A családi és személyi adatok jelölésénél — a magyar változatban — nem azt tüntettük fel, hogy az családi fond vagy személyi fond, hanem ragaszkodtunk a magyar gyakorlathoz, vagyis az alábbiak szerint adtuk meg a fond nevét: X. Y. család iratai, X. Y. személy iratai. (A román nevű családi és személyi fondoknál természetesen előbb az előnév szerepel, s csak ezt követi a családnév.) Azoknál a fondoknál, amelyeknél az 1918 előtti megnevezés különbözik a mai romántól, a fond megnevezés után, alcímként, kisebb dőlt betűkkel feltüntettük a korabeli megnevezést is. Pl. a MAROS MEGYE IRATAI nevű fond alcíme: Maros-Torda vármegye', a KIS-KÜKÜLLŐI TÖRVÉNYSZÉK ÜGYÉSZSÉGÉNEK IRATAI alcíme: Erzsébetvárosi M. Kir. Ügyészség iratai; a MAROSVÁSÁRHELYI „BERNÁTH ANDOR” CUKORGYÁR ÁLLAMI IPARI VÁLLALAT IRATAI címet viselő fond alcíme: A Marosvásárhelyi cukorgyár Rt. iratai stb. A román ortodox parókiáknál, ahol az iratképző 1918 előtt görög katolikus volt (ti. a görög katolikus egyházat Romániában 1948-ban megszüntették), alcímként a görög katolikus plébánia megnevezése szerepel, ami egyben arra is utal, hogy a tárgyalt időszakban keletkezett iratok a görög katolikus egyházakra vonatkoznak, s nem a román ortodoxokra. A román levéltári gyakorlatban egységesen elfogadott elv szerint a községi és városi elöljáróságok primăria comunei, illetve primăria oraşului megnevezés alatt szerepelnek. A primăria szószerinti magyar megfelelője a községháza, mai szóhasználattal polgármesteri hivatal. Mi a magyar szövegben ezen intézményi levéltárak megjelölésére egységesen az x. y. község iratai elnevezést használtuk. A görög keleti egyházközségek által létrehozott levéltári fondok megnevezése ma hivatalosan román ortodox (esperesség, parókia), amelyet változtatás nélkül mi is megtartottunk. Kivételt képez néhány olyan eset, amikor a fond megnevezése a véglegesített nyilvántartásokban greco-oriental, vagyis görög keleti maradt. A magyar nyelvű fondjegyzékben az egyházközségi iratoknál a különböző felekezetek ma is használatos megnevezését használtuk. így a görög katolikus és ortodox egyházközségnél a parókia, az evangélikusoknál (lutheránusoknál), a reformátusoknál és az unitáriusoknál az egyházközség, a római katolikusoknál pedig a plébánia megnevezés szerepel. A kutatók tájékozódásának megkönnyítése érdekében a magyar változatban feltüntettük a román elnevezést is, nemcsak a fondok esetében, hanem azokon belül az állagoknál és a sorozatoknál is. A fond megnevezése után a korabeli segédletek, a levéltári- és az átvételi leltárak alapján felsoroljuk azok tartalmát. (A fondban lévő iratok nyelvét minden esetben a fond címe után - zárójelbe téve - adtuk meg.) A jegyzék tartalmának ismertetésénél arra törekedtünk, hogy az összegzése legyen a fondban található valamennyi iratanyagnak. Fontosnak tekintett iratok és kötetek (ülési jegyzőkönyvek, számadáskönyvek, lajstromok, iktatók és mutatók stb.) esetében a lehetőségek szabta keretek között feltüntettük azok évkörét is. A nagyobb fondok állagokra és sorozatokra tagolódnak. Ezek esetében a fond szintjén belül - tehát az állagoknál és a sorozatoknál is - ismertettük az iratok tartalmát. Egyes esetekben az állagok és sorozatok száma elég tekintélyes. Ilyen pl. Marosvásárhely város teljes levéltára több mint 50 (1918 előtti 39), Marosszéké 29, Maros megyéé 35 (16) állaggal. Néhány esetben, amikor egy-egy fond leltárában más iratképzőkhöz tartózó iratok is találhatók (konkrétan néhány község és egyházközség esetében), azokat az illető fondon belül külön állagként ismertettük. Ezeket az állagokat a Betűrendes fondmutatóban is feltüntettük A leltározatlan, vagy rossz állapotban levő iratok az érvényben lévő levéltári törvény értelmében nem kutathatók. Az RNLMMH-ban az 1918-1919 előtti időszakra vonatkozóan csak egy leltározatlan és ezért nem kutatható fond található. Ez a Nalátzi család bábolnai birtokaira vonatkozó, jórészt foszlányokban lévő 1459-1784. évi irattöredéke, amely levéltári anyag nagy része az 1784. évi parasztlázadás során pusztult el. Ezért annak részletes ismertetésétől eltekintettünk. Azon esetekben, amikor egy fondon belül egyes állagok vagy állagrészek nem kutathatók, a tilalom/korlátozás okát lábjegyzetben tüntettük fel. 16
