Guseth, Klara - Buciuman, Ana-Maria - Varga Zsolt (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 11. Máramaros megye (Budapest - Bukarest, 2015)

Bevezetés - 3. A főbb iratképző szervek és levéltáraik

szati Főfelügyelőség — Inspectorat Oberamt - megszervezése 1748-ban (mely újjászervezi az egész vidék bányakitermelési rendszerét), a 19. század végén alapított világhírű festőiskola működése, mind a város gazdagságának, virágzásának és a nemesfémek bányászata révén nyert gazdasági erejének bizonyítékai.39 Különböző elnevezések alatt, mint Rivulus Dominarum, Asszonypataka, Nagy Bánya, Frauenbach, Neustadt stb. a város hét évszázados múltra tekint vissza, megismerve és túlélve több fellendülési, stagnálási és hanyatlási korszakot, a mindenkori politikai és gazdasági viszonyok függvényében. Nagybánya szabad királyi várost ezalatt egy tanács, majd magisztrátus vezette, élén a főbíróval. A ma­gisztrátus, mint a városi közigazgatás egyetlen szervének tevékenysége átfogó volt, a közigazgatásra, a köz­rendészetre, a gazdasági, adó- és katonai ügyekre, valamint a jogszolgáltatásra is kiterjedt (érdekességként megemlítjük a híres boszorkánypereket, amikor a magisztrátus gyakorolta is a pallosjogot).40 A Magisztrátus dolgozta ki és hagyta jóvá a városi alapszabályokat, beleértve a céhekét is (ötvösök, szabók, mészárosok, szíjgyártók, lakatosok, cipészek, kádárok, késesek stb.), melyeket saját, „kis tanácsülésein” tárgyalt meg és hozott mindenki számára kötelező, jogszabálynak nyilvánuló döntéseket. A 17. században, a főbíró és az esküdtek mellett (2 konzul, 12 szenátor), a város polgárai közül 60 esküdtet választottak. Ez volt a város területi felosztása után 5 osztályba szervezett nagy tanács,, jurati plebearum”, egyenkét 12 taggal.41 A város szervezeti felépítésében a legfontosabb változások csak a 18. század végén következtek be, II. József rendelkezése eredményeként, mikor a város magisztrátusa keretében két külön bizottság működött: egy politikai-jogi és egy gazdasági. Ezeket egy-egy felelős szenátor vezette, és mindkettőnek 8 esküdt tagja volt. A bizottságok fennmaradtak a jozefinista törvények visszavonása után is. A 19. század közepétől felé­től kezdve, már a Polgármesteri Elivatal keretében, a régi bizottságok helyett körvonalazódni keztek az új, modem közigazgatási apparátus sajátos hivatalai, mint a Főkapitányi Hivatal (1844), Városi bíróság (1846), Árvaszék (1852), Számviteli hivatal (1853), Iparügyi hivatal (1855)42 stb. Az 1876-os XXII. te. értemében a város elvesztette szabad királyi város jogállását, és rendezett tanácsú város lett. Bár az 1925-ös, a közigazgatás egységesítésére vonatkozó törvény hatályba lépése után Nagy­bányát a városi jogú községek kategóriájába sorolták, a nagybányai értelmiség minden erőfeszítése ellené­re Szatmár megye székhelye mégis Szatmárnémeti városközség lett, és nem Nagybánya. 1950-től a város Nagybánya előbb Máramaros Tartomány központja, majd 1968-tól mint megyei jogú város, Máramaros megye székhelye lett. A város levéltára, melyet rögtön az első világháború után a Városi Múzeum átvett, kevésbé károsult,43 így például a város magisztrátusának ülési jegyzőkönyvei 1560-tól fennmaradtak. A város levéltárának irat­mennyisége 1919-ig mintegy 230 ifm. Nagybánya Város Levéltára mellett a vidék bányászatára vonatkozó fontos információkkal szolgál Fel­sőbánya Város Levéltára44 is, annál is inkább, mivel a Nagybányai Bányák és Kohók Igazgatósága iratai 1669-től kezdődnek. Az 1925-ös Levéltári törvény alapján az Állami Levéltárak Kolozsvári Regionális Igaz­gatósága a fond jó részét 1949-ben átvette.45 Nagybánya szabad királyi város Hunyadi Mátyástól pallosjogot (ius gladii) kapott, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a város már a 14. századtól bíráskodásra vonatkozó iratokat is képzett. Mint ahogy már em­lítettük, a jogi iratok elválasztása a közigazgatási-politikai iratoktól II. József uralkodása alatt ment végbe, de az igazságszolgáltatás teljes elválasztása a végrehajtói hatalomtól a Habsburg Birodalomban egy 1851 decemberében kiadott birodalmi pátens révén valósult meg. A pátens kiadásáig Nagybányán városi bíróság működött, 1850-től46 pedig „Császári-királyi első osztályú járásbíróság.” 1861-ben, mikor a szabad királyi 39 L.: Monografia Municipiului Baia Mare, 1. kötet. Nagybánya, 1972. 40 A boszorkányperekre vonatkozó iratokat 1.: Balogh Béla: Nagybányai boszorkányperek. Balassi Kiadó, Budapest, 2003, 373 41 L.: Monografia Municipiului Baia Mare, I. kötet. Nagybánya, 1972. 42 Vasile Căpâlnean, Balogh Béla, Oszóczki Kálmán, Sabău loan, Schrek László, i.m., 54. 43 Vasile Căpâlnean, i.m., 19, 22. 44 A fond eredeti iratai 1579-től kezdődnek, az átiratok és másolatok 1452-től tartalmaznak információkat. 45 Drágán loan: David Prodan şi arhivele Transilvaniei în perioada 1945-1950. In: Emlékkönyv Kiss András születésének nyolcvana­dik évfordulójára, Kolozsvár, 2003, 116. 46 A végleges átalakításra 1851-ben került sor, de a Császári-királyi első osztályú járásbíróság Nagybányán 1850 augusztus 18-tól működött. 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom