Bicsok Zoltán (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 9. Hargita megye (Budapest - Bukarest, 2014)

Bevezetés - 3. A fontosabb iratképző szervek és levéltáraik

majd azt követően az 1850 utáni iratokat a Csíkszeredái Mikó-várkastélyba (és 1887 őszén onnan a szemközti vármegyeházba) szállították,25 a régi archívum pedig még egy évtizedig a Székházban maradt.26

A bizonytalan tárolási feltételek mellett a széki iratanyag szétszóródásához az a gyakorlat is hozzájárult, hogy a folyó ügyek iratai általában a (fő)tisztek kezénél voltak, majd elintézésüket követően sok esetben ott is maradtak, bevegyülve a tisztviselő személyes vagy családi levéltárába. Ez történhetett Balási József csíki főkirálybíró (1842-1848) esetében is, akinek egykori kászonimpéri birtokán 1924-ben dr. Pál Gábor jelentős mennyiségű, tüzelésre szánt 18. századi széki iratot talált. Hiába kérte a Bihar megyei Érkörtvélyesre elszármazott örökösök beleegyezését, hogy a Székely Nemzeti Múzeumba vagy legalább a csíksomlyói kolostorba letétbe helyezhesse, a család elvitette az iratokat, amelyek a II. világháború idején elpusztultak.27

A széki archívum rendezése hosszú éveken keresztül foglalkoztatta Csík vármegye elöljáróit, de az ügy megnyugtató megoldást nem nyert. A vármegye nem rendelkezett olyan tapasztalt levéltárossal, akire rá lehetett volna bízni e komoly feladatot. 1911-ben Pálmay József28 családtörténész felajánlotta ugyan szolgálatait - két évre szóló munkatervet és árajánlatot is előtelj esztett -, azonban Tasnádi Nagy Gyula29 országos fő- levéltámok nem ajánlotta a vármegye vezetőinek, hogy rá bízzák a munkát.30 Felmerült Antalóczy Nándor31 neve is, de a távolság és a munka hatalmas volumene miatt ő nem tudta vállalni a gyakori kiszállásokat.

1915-ben Csutak Vilmos32 kísérletet tett arra, hogy a széki levéltárat megszerezze a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum részére, de a törvényhatósági közgyűlés az indítványt október 30-i ülésén elvetette,33 bár a levéltár rendezéséről továbbra sem gondoskodott. A következő év háborús eseményei aztán végleg szétfoszlattak minden addigi, ilyen irányú tervet.

Dr. Pál Gábor34 visszaemlékezéseiben súlyos szavakkal illette az 1918 előtti és utáni helyi közigazgatás képviselőit, akiket szerinte a szék régi iratanyagának pusztulása terhel. „Soha meg nem bocsátható mulasztást követett el Csík megye közigazgatásának vezetősége azáltal, hogy a régi irattárát rendezetlenül elkallódni és pusztulni hagyta, bár édesatyám35 a közigazgatási bizottság havonkénti ülésein többször javasolta a történelmileg értékes okmányok gondos kiválogatását, külön őrzését és katalógusba foglalását. Ezek ottmaradtak a megyeház lépcsőfeljárója boltozata alatt, a régen kiselejtezhetővé vált értéktelen irományokkal együtt, rakásra hányva, penésszel és porral borítva. A román impérium kezdetén, 1919. évben és azután

25 RNLHMH, Csík vármegye levéltára - Törvényhatósági közgyűlési jegyzőkönyvek (148. sz. leltár), 24. (1888) kötet, 156. lap.

26 Egy 1880-ban kelt alispáni jelentés szerint külön kezelték a szék régi (1850 előtti) és új (1850 utáni) iratait. A jelentés szerint Csíkszék régi archívuma „Csíksomlyón, a volt székház földszinti részében, mintegy 10 négyszögöl terjedelmű szobában van (...). Az iratok ebben az 1630. évtől kezdve az 1850. évig bezárólag vannak elhelyezve (...). Az iratok az 1750. évig rendezetlenek, az ezutáni időbéliek registrálva vannak. (...) Van még a megyének egy rendes kezelés alatt álló, sorkönyvvel és mutatókkal ellátott, 1850. évben keletkezett levéltára, melyben közigazgatási és árvaügyi iratok kezeltetnek. Figyelmet érdemlő levéltára van e megye területén a csíksomlyói Szent Ferenc rendiek zárdájának. ’’ - RNLHMH, Csík vármegye levéltára - Alispáni iratok (4. sz. leltár), 1359-1880. sz. iratcsomó, 1-2. lapok. A szék régi levéltárát 1889-ig őrizték a Pretórium épületében, azt követően a Csíkszeredái vármegyeházban tartották.

27 RNLHMH, Dr. Pál Gábor iratai, 1017. sz. leltár, 7. sz. iratcsomó, 37-38. lap.

28 Pálmay József (1863-1928) genealógus, Udvarhely vármegye allevéltámoka érzékletesen mutatja be a széki levéltár helyzetét és várható sorsát: „ Csíkszék régi (értem az 1848/49. év előtt kelt) oklevelei három szobában felhalmozva, rendszertelenül, kisebb- nagyobb csomagokba kötve beraktároztattak, s ott a por, moly, papírférgek egy-két évtized alatt porrá őrlik azokat. (...) A levéltár ilynemű kezelése pótolhatatlan veszteség lesz az utókorra, s mérhetetlen kár Csíkvármegyére nézve. (...) Ily állapotban az egész egy értéktelen lom, holott, ha rendezve van kincseket ér, megbecsülhetetlen vagyon.RNLHMH, Csík vármegye levéltára—Alispáni iratok (4. sz. leltár), 129-1911. sz. iratcsomó, 5-6. lap.

29 Tasnádi Nagy Gyula (1849-1924) levéltáros, történész, az MTA levelező tagja (1892-től), országos főlevéltámok.

30 Az országos főlevéltámok megküldte a Belügyminisztériumban akkor éppen jóváhagyás előtt álló levéltári szabályzat kivonatos változatát, abban a reményben, hogy a rendezési munkálatoknál követni fogják a MÓL előírásait. - RNLHMH, Csík vármegye levéltára - Alispáni iratok (4. sz. leltár), 129-1911. sz. iratcsomó, 3-4. lap.

31 Antalóczy Nándor (1876-1968) levéltáros, 1904-től Békés vármegye főlevéltárnoka.

32 Csutak Vilmos (1878-1936) történész, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum őre, majd igazgatója 1915-1936 között.

33 A törvényhatósági közgyűlés döntését csak Csutak Vilmos 1915. november 16-án kelt leveléből ismerjük, ugyanis az 1911 utáni közgyűlési jegyzőkönyvek nem maradtak meg. - RNLHMH, Csík vármegye levéltára - Alispáni iratok (4. sz. leltár), 13507-1915. sz. iratcsomó, 1. lap.

34 Ifj. dr. Pál Gábor (1883-1968) ügyvéd, publicista, országgyűlési képviselő.

35 Id. Pál Gábor (1852-1935) a Csíkszeredái Római Katolikus Főgimnázium igazgatója.

13