Bicsok Zoltán (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 9. Hargita megye (Budapest - Bukarest, 2014)
Bevezetés - 3. A fontosabb iratképző szervek és levéltáraik
Levéltári törvény ismertetése kapcsán 1999-ben Pál-Antal Sándor adott részletes áttekintést19 a székelyföldi levéltárak helyzetéről és a kutatási lehetőségekről, mely írásában a Csíkszeredái, marosvásárhelyi és sepsiszentgyörgyi levéltárak történetét, tevékenységét és állományát vázolta, gyakorlati ismeretekkel is ellátva a kutatókat. Magyar részről Kosáry Domokosnak köszönhetően már 1970-ben megjelent egy összefoglaló munka a történeti Magyarország, és azon belül az erdélyi területek 1848 előtti iratanyágáról, mely nagyszabású munka kötetei 2000-től kezdve második, bővített kiadásban is megjelennek. Az országos, törvényhatósági, városi, községi, családi és egyházi levéltárakat számba vevő mü 1/3. kötetében Csík, Gyergyó és Kászon székek levéltárai, illetve az iratanyagból készült forráskiadások és publikációk kerültek bemutatásra.20 A rendszerváltás utáni időszakban, 1993-ban a szegedi Aetas történettudományi folyóirat vállalkozott arra, hogy összeállítást jelentessen meg az erdélyi levéltárak és könyvtárak, kézirattárak anyagáról. A Hargita megyei Levéltár anyagát bemutató Albert Dávid a közigazgatási intézmények, azon belül is a széki és vármegyei levéltárak bemutatására helyezte a hangsúlyt, de röviden vázolta a nagymultú iskolák, gazdasági egységek, igazságszolgáltatási szervek levéltárainak és a fontosabb levéltári gyűjtemények iratanyagának tartalmát is.21 3. A fontosabb iratképző szervek és levéltáraik 3.1. A közigazgatási levéltárak 3.1.1. A székely székek és a széki levéltárak Vidékünkön a székelyek 12. századi megtelepítésétől 1876-ig, amikor a magyar állam a Székelyföldre is kiterjesztette a vármegyerendszert, a közigazgatás és emellett az igazságszolgáltatás és a jogalkotás legfőbb szervei is a székek, illetve ezek sajátos intézményei voltak. Ezért a működésük során keletkezett levéltárak - illetve ami megmaradt azokból - kiemelkedően fontosak. Az évszázadok során a széki igazgatás két rendben is szünetelt. Előbb 1784-1790 között, amikor II. József egységesítő törekvései nyomán Csík és Gyergyó székek területe Udvarhelyszékkel közösen alkotta Udvarhely vármegyét, Kászonszéket pedig Háromszék vármegyéhez csatolták. Másodjára a neoabszolutizmus idején, 1849-1861 között, amikor előbb katonai, majd polgári igazgatás érvényesült Erdélyben.22 1861 után a székely székek még másfél évtizedig álltak fenn, 1876-ban pedig Magyarország közigazgatási-területi átszervezésekor a Székelyföld területére is kiterjedt a vármegyerendszer. Csíkszék levéltárának sorsát számos kedvezőtlen körülmény befolyásolta. A széki közigazgatásnak és jogszolgáltatásnak évszázadokig nem lévén állandó székhelye, a felgyülemlett iratanyagnak pedig állandó tárhelye, a széki levéltár számtalan alkalommal sérült, rongálódott és fogyatkozott. A18. században az archívum-jobb híján - a csíksomlyói ferences kolostorban kapott elhelyezést, de 1804-től kezdve, a kegytemplom építése miatt már ott sem volt teljes biztonságban.23 A szék vezetése évtizedeken keresztül levelezett a Gubemiummal a székház építésének szükségességéről.24 Végül 1828-1841 között, erdélyi viszonylatban kissé megkésve, megépült a csíksomlyói Pretórium, amely 1878-ig adott helyet a szék teljes levéltárának, 19 Pál-Antal Sándor: A székelyföldi levéltárak helyzete és a kutatási lehetőségek. In: A Székelyföld és városai. Történelmi tanulmányok és közlemények. Mentor Kiadó. Marosvásárhely, 2003. 315-325. 20 Kosáry Domokos: 1. m. 243-24S. 21 Albert Dávid: Az Állami Levéltár Hargita megyei fiókja, Csíkszereda. In: Aetas. Történettudományi folyóirat, 1993/3. 201-207. 22 1849-1854 között császári-királyi katonai vidéki parancsnokságok, valamint kerületi és alkerületi biztosságok, 1854-1861 között pedig császári-királyi kerületi és járási hivatalok működtek a Székelyföldön. 23 Románia Nemzeti Levéltárának Hargita Megyei Hivatala (a továbbiakban: RNLHMH), Csíkszék levéltára - Iratok (922. sz. leltár), LXXVIII/19. sz. irat, 1-5. lap. 24 RNLHMH, Csíkszék levéltára - Iratok (922. sz. leltár), LXXVIII/20. sz. irat, 1. lap. 12
